Csepreghy Nándor: patrióta, protekcionista gazdaságpolitika az uniós tagság keretei között is lehetséges

Csepreghy Nándor: patrióta, protekcionista gazdaságpolitika az uniós tagság keretei között is lehetséges
2022. 12. 08., 16:41

Ami az állam pénzéből épül Magyarországon, annak ezentúl meghatározó mértékben a magyar munkaerőre és mérnöki tudásra alapozva, magyar alapanyagból és technológiával, a magyar gazdaságot gyarapítva kell készülnie – jelentette ki Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ünnepi közgyűlésén.

A csütörtöki rendezvényen Csepreghy Nándor elmondta: részben elkészült, részben előkészületben van két fontos jogszabály, az állami beruházásokat szabályozó törvény, valamint a magyar építésgazdaság kerettörvénye. Ezek által elsősorban a nemzeti szuverenitást, a nemzeti önellátó képességet és a nemzet önerőből való növekedési képességét kívánják érvényesíteni, úgy, hogy a magyar építésgazdaság és közlekedés a növekedést támogassa a magyar vállalkozások előnyös helyzetbe hozása révén. A patrióta, protekcionista gazdaságpolitika az uniós tagság keretei között is lehetséges, ahogy azt számos nyugati példa mutatja. A magyar tulajdonban lévő építőipari vállalkozások meghatározó arányának kialakítását és megtartását nem a versenypiaci körülmények ellenében, hanem versenyképességet javító programokkal és szabályozásokkal kívánják elérni – hangsúlyozta az államtitkár.

Csepreghy Nándor kifejtette: a gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy a német, a francia vagy az osztrák infrastruktúrát magyar vagy lengyel vállalkozás építse. A magyar építésgazdaság ugyanakkor 80 százalékban importalapú, ami egyúttal azt is jelenti, hogy amikor az uniós támogatásokból építünk, a források jelentős része „egy nem is túlságosan közvetett transzferen keresztül” rögtön visszaáramlik a támogató országokhoz. „A rendszerváltás után 32 évvel, Orbán Viktor ötödik kormányában arra vállalkoztunk, hogy ezt a tendenciát végérvényesen megváltoztassuk.” A miniszter ugyanakkor leszögezte: nem elég, ha egy vállalkozás magyar, jónak is kell lennie.

Azt akarják érni, hogy a szabályozás hátrányból előnnyé, a növekedés katalizátorává váljon, ezért az „elmúlt emberöltő” legnagyobb arányú bürokrácia-csökkentését hajtják végre az iparágban. Kigyomlálják a szabályok közül azokat, amelyek feleslegesen nehezítik meg az építésgazdaságban tevékenykedők életét. Az új törvény gyorsítani fogja a beruházásokat. Az új kerettörvény célja, hogy a szakmai és a helyi közösségeket visszahelyezze jogaiba.

A minisztériumot a „semmit a szakmáról a szakma nélkül” elv vezérelte a törvény megalkotása és az elmúlt hónapok munkája során – emelte ki az államtitkár, aki azt is elmondta: az új szabályozás másik alapelve, hogy az utolsó szó jogát visszaadja a helyben élőknek. Az államtitkár példaként említette Budapestet, a Balaton parti településeket, a Fertő-tó környékét, valamint az ipari beruházások vonzáskörzetében élőket.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke Nyugat-Európa meghatározó gazdaságainak építőipari várakozásairól egyebek mellett elmondta: a folyamatban lévő beruházások még hajtják az építőipart, ugyanakkor azok kifutása már jelentős kihívások elé állítja az ágazatot. Ezek között említette a szűkülő lakossági lehetőségeket, a piacok kiszámíthatatlanságát és az állami források beszűkülését. A visszaesés mértéke ott lesz kisebb, ahol az állam tud forrásokat biztosítani annak érdekében, hogy a vállalkozásokat segítse, életben tartsa, és tud biztosítani olyan munkát, amely átmenetileg felszívja a foglalkoztatásból kikerülőket – mutatott rá.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta: az utóbbi öt év legnehezebb évét zárja az építőipar. A vállalkozások egészen más körülmények között szerződtek egy-két évvel ezelőtt a munkákra, a megvalósítás feltételei jelentősen megváltoztak egyebek mellett a növekvő árak, a forint árfolyamának gyengülése és a beszerzési láncok akadozása miatt. Mindezek ellenére a szövetség várakozása szerint az építőipar teljesítménye idén reálértéken 3–4 százalékkal több lehet a tavalyinál, folyó áron pedig akár 20 százalékos is lehet a növekedés.

Koji László arra is felhívta a figyelmet, hogy „fogy a megrendelés”. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor jövőre az építési volumenben 20–25 százalék körüli visszaesésre lehet számítani, de nagy különbségek lesznek az egyes cégek között. (MTI)

A képen (b–j) Koji László, Csepreghy Nándor és Latorcai János (MTI/Máthé Zoltán)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 09:10:00
2024. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt; az előbbi mediánértéke 493 700, az utóbbié 341 700 forintra rúgott – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS