Csepreghy Nándor: patrióta, protekcionista gazdaságpolitika az uniós tagság keretei között is lehetséges

A csütörtöki rendezvényen Csepreghy Nándor elmondta: részben elkészült, részben előkészületben van két fontos jogszabály, az állami beruházásokat szabályozó törvény, valamint a magyar építésgazdaság kerettörvénye. Ezek által elsősorban a nemzeti szuverenitást, a nemzeti önellátó képességet és a nemzet önerőből való növekedési képességét kívánják érvényesíteni, úgy, hogy a magyar építésgazdaság és közlekedés a növekedést támogassa a magyar vállalkozások előnyös helyzetbe hozása révén. A patrióta, protekcionista gazdaságpolitika az uniós tagság keretei között is lehetséges, ahogy azt számos nyugati példa mutatja. A magyar tulajdonban lévő építőipari vállalkozások meghatározó arányának kialakítását és megtartását nem a versenypiaci körülmények ellenében, hanem versenyképességet javító programokkal és szabályozásokkal kívánják elérni – hangsúlyozta az államtitkár.

Csepreghy Nándor kifejtette: a gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy a német, a francia vagy az osztrák infrastruktúrát magyar vagy lengyel vállalkozás építse. A magyar építésgazdaság ugyanakkor 80 százalékban importalapú, ami egyúttal azt is jelenti, hogy amikor az uniós támogatásokból építünk, a források jelentős része „egy nem is túlságosan közvetett transzferen keresztül” rögtön visszaáramlik a támogató országokhoz. „A rendszerváltás után 32 évvel, Orbán Viktor ötödik kormányában arra vállalkoztunk, hogy ezt a tendenciát végérvényesen megváltoztassuk.” A miniszter ugyanakkor leszögezte: nem elég, ha egy vállalkozás magyar, jónak is kell lennie.

Azt akarják érni, hogy a szabályozás hátrányból előnnyé, a növekedés katalizátorává váljon, ezért az „elmúlt emberöltő” legnagyobb arányú bürokrácia-csökkentését hajtják végre az iparágban. Kigyomlálják a szabályok közül azokat, amelyek feleslegesen nehezítik meg az építésgazdaságban tevékenykedők életét. Az új törvény gyorsítani fogja a beruházásokat. Az új kerettörvény célja, hogy a szakmai és a helyi közösségeket visszahelyezze jogaiba.

A minisztériumot a „semmit a szakmáról a szakma nélkül” elv vezérelte a törvény megalkotása és az elmúlt hónapok munkája során – emelte ki az államtitkár, aki azt is elmondta: az új szabályozás másik alapelve, hogy az utolsó szó jogát visszaadja a helyben élőknek. Az államtitkár példaként említette Budapestet, a Balaton parti településeket, a Fertő-tó környékét, valamint az ipari beruházások vonzáskörzetében élőket.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke Nyugat-Európa meghatározó gazdaságainak építőipari várakozásairól egyebek mellett elmondta: a folyamatban lévő beruházások még hajtják az építőipart, ugyanakkor azok kifutása már jelentős kihívások elé állítja az ágazatot. Ezek között említette a szűkülő lakossági lehetőségeket, a piacok kiszámíthatatlanságát és az állami források beszűkülését. A visszaesés mértéke ott lesz kisebb, ahol az állam tud forrásokat biztosítani annak érdekében, hogy a vállalkozásokat segítse, életben tartsa, és tud biztosítani olyan munkát, amely átmenetileg felszívja a foglalkoztatásból kikerülőket – mutatott rá.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta: az utóbbi öt év legnehezebb évét zárja az építőipar. A vállalkozások egészen más körülmények között szerződtek egy-két évvel ezelőtt a munkákra, a megvalósítás feltételei jelentősen megváltoztak egyebek mellett a növekvő árak, a forint árfolyamának gyengülése és a beszerzési láncok akadozása miatt. Mindezek ellenére a szövetség várakozása szerint az építőipar teljesítménye idén reálértéken 3–4 százalékkal több lehet a tavalyinál, folyó áron pedig akár 20 százalékos is lehet a növekedés.

Koji László arra is felhívta a figyelmet, hogy „fogy a megrendelés”. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor jövőre az építési volumenben 20–25 százalék körüli visszaesésre lehet számítani, de nagy különbségek lesznek az egyes cégek között. (MTI)

A képen (b–j) Koji László, Csepreghy Nándor és Latorcai János (MTI/Máthé Zoltán)