Csepreghy Nándor: patrióta, protekcionista gazdaságpolitika az uniós tagság keretei között is lehetséges

Csepreghy Nándor: patrióta, protekcionista gazdaságpolitika az uniós tagság keretei között is lehetséges
2022. 12. 08., 16:41

Ami az állam pénzéből épül Magyarországon, annak ezentúl meghatározó mértékben a magyar munkaerőre és mérnöki tudásra alapozva, magyar alapanyagból és technológiával, a magyar gazdaságot gyarapítva kell készülnie – jelentette ki Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ünnepi közgyűlésén.

A csütörtöki rendezvényen Csepreghy Nándor elmondta: részben elkészült, részben előkészületben van két fontos jogszabály, az állami beruházásokat szabályozó törvény, valamint a magyar építésgazdaság kerettörvénye. Ezek által elsősorban a nemzeti szuverenitást, a nemzeti önellátó képességet és a nemzet önerőből való növekedési képességét kívánják érvényesíteni, úgy, hogy a magyar építésgazdaság és közlekedés a növekedést támogassa a magyar vállalkozások előnyös helyzetbe hozása révén. A patrióta, protekcionista gazdaságpolitika az uniós tagság keretei között is lehetséges, ahogy azt számos nyugati példa mutatja. A magyar tulajdonban lévő építőipari vállalkozások meghatározó arányának kialakítását és megtartását nem a versenypiaci körülmények ellenében, hanem versenyképességet javító programokkal és szabályozásokkal kívánják elérni – hangsúlyozta az államtitkár.

Csepreghy Nándor kifejtette: a gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy a német, a francia vagy az osztrák infrastruktúrát magyar vagy lengyel vállalkozás építse. A magyar építésgazdaság ugyanakkor 80 százalékban importalapú, ami egyúttal azt is jelenti, hogy amikor az uniós támogatásokból építünk, a források jelentős része „egy nem is túlságosan közvetett transzferen keresztül” rögtön visszaáramlik a támogató országokhoz. „A rendszerváltás után 32 évvel, Orbán Viktor ötödik kormányában arra vállalkoztunk, hogy ezt a tendenciát végérvényesen megváltoztassuk.” A miniszter ugyanakkor leszögezte: nem elég, ha egy vállalkozás magyar, jónak is kell lennie.

Azt akarják érni, hogy a szabályozás hátrányból előnnyé, a növekedés katalizátorává váljon, ezért az „elmúlt emberöltő” legnagyobb arányú bürokrácia-csökkentését hajtják végre az iparágban. Kigyomlálják a szabályok közül azokat, amelyek feleslegesen nehezítik meg az építésgazdaságban tevékenykedők életét. Az új törvény gyorsítani fogja a beruházásokat. Az új kerettörvény célja, hogy a szakmai és a helyi közösségeket visszahelyezze jogaiba.

A minisztériumot a „semmit a szakmáról a szakma nélkül” elv vezérelte a törvény megalkotása és az elmúlt hónapok munkája során – emelte ki az államtitkár, aki azt is elmondta: az új szabályozás másik alapelve, hogy az utolsó szó jogát visszaadja a helyben élőknek. Az államtitkár példaként említette Budapestet, a Balaton parti településeket, a Fertő-tó környékét, valamint az ipari beruházások vonzáskörzetében élőket.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke Nyugat-Európa meghatározó gazdaságainak építőipari várakozásairól egyebek mellett elmondta: a folyamatban lévő beruházások még hajtják az építőipart, ugyanakkor azok kifutása már jelentős kihívások elé állítja az ágazatot. Ezek között említette a szűkülő lakossági lehetőségeket, a piacok kiszámíthatatlanságát és az állami források beszűkülését. A visszaesés mértéke ott lesz kisebb, ahol az állam tud forrásokat biztosítani annak érdekében, hogy a vállalkozásokat segítse, életben tartsa, és tud biztosítani olyan munkát, amely átmenetileg felszívja a foglalkoztatásból kikerülőket – mutatott rá.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta: az utóbbi öt év legnehezebb évét zárja az építőipar. A vállalkozások egészen más körülmények között szerződtek egy-két évvel ezelőtt a munkákra, a megvalósítás feltételei jelentősen megváltoztak egyebek mellett a növekvő árak, a forint árfolyamának gyengülése és a beszerzési láncok akadozása miatt. Mindezek ellenére a szövetség várakozása szerint az építőipar teljesítménye idén reálértéken 3–4 százalékkal több lehet a tavalyinál, folyó áron pedig akár 20 százalékos is lehet a növekedés.

Koji László arra is felhívta a figyelmet, hogy „fogy a megrendelés”. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor jövőre az építési volumenben 20–25 százalék körüli visszaesésre lehet számítani, de nagy különbségek lesznek az egyes cégek között. (MTI)

A képen (b–j) Koji László, Csepreghy Nándor és Latorcai János (MTI/Máthé Zoltán)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-07 15:41:00
Azok közül, akik külföldi bankszámlán tartanak vagyonokat vagy realizálnak jövedelmet, sokan kaptak mostanában invitálást a NAV-tól egy támogató eljárásra. Egy NAV meghívó sosem kellemes, még akkor sem, ha a támogatás a célja. Vagy nincs mitől félni? A kérdésre dr. Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Miközben hazánkban folyamatos esélylatolgatás zajlik Paks 2 sikeres kivitelezésével kapcsolatban, sokan már azt vetik fel, hogy figyelembe véve hazánk energiaéhségét, valamint azt a tényt, hogy előbb-utóbb Paks 1-et mégiscsak le kell állítani, már rég Paks 3-on kellene gondolkodni – írja Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.