Csak növényvédelmi végzettségűek vásárolhatják a legelterjedtebb csigaölő szert

A probléma súlyát jelzi, hogy szakmai portál kérdőívét kitöltő közel háromszáz válaszadó 57 százaléka jelezte azt, hogy a meztelencsigák rendszeres jelenléttel, jelentős károkat okoznak a kertben. További 35 százalék jelzett időszakosan előforduló kisebb károkozást.

A visszajelzések alapján elmondható, hogy a meztelencsigák gyakorlatilag az egész országban fellelhetők, különösen két fajukkal kapcsolatban jeleztek vissza pusztításokat: a spanyol meztelencsigát a válaszadók 80 százaléka, míg a nagy meztelencsigát 55 százaléknyian látták már a kertjükben kárt okozni.

A meztelencsigák nem válogatnak: mind a legkülönfélébb zöldségeket, mind a virágokat előszeretettel pusztítják, ezért sem meglepő, hogy válaszadók 94 százaléka igyekszik valamilyen módszerrel védekezni ellenük. A legtöbben, 35 százaléknyian egyszerűen összeszedik és elpusztítják őket. A válaszadók 14 százaléka szárító hatású anyaggal (só, mész, hamu, stb.) szórja körbe a megvédeni kívánt kertrészt, ugyanakkor 17 százaléknyian vegyszert is használnak.

„A vegyszeres védekezést különösen a kiskertek tulajdonosai körében nehezíti majd a jövőben, hogy a legelterjedtebben használt csigaölő hatóanyagot, a metaldehidet tartalmazó készítményeket (a hatóanyag emberi termékenységre gyakorolt negatív hatása miatt) augusztus 1-jétől már nem lehet szabad forgalmazásban megvásárolni, erre a jövőben már csak növényvédelmi végzettséggel rendelkező személyek lesznek jogosultak” – hívja fel a figyelmet Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője.

A védekezés további elterjedt módja (6 százalék) a csigacsapda (a sörtől kezdve a tejsavón és a kávézaccon keresztül a legkülönfélébb anyagokat alkalmazzák a kerttulajdonosok), 5 százaléknyian pedig kacsákat tartanak a csigák elpusztítására (különösen az indiai futókacsát tartják hatékonynak a kártevő ellen).

A mostani felmérés hasznos információkkal szolgált a kutatóknak két, Magyarországon nemrégiben felfedezett meztelencsigafaj: a malaccsiga és a feketefejű meztelencsiga elterjedésének aktualizálásában is.

„Az újonnan felbukkant csigafajok terjedését mutatja, hogy a válaszadók 5 százaléka számolt be a malaccsiga, 3 százaléka pedig a feketefejű meztelencsiga károkozásáról – mutat rá Turóci Ágnes, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos segédmunkatársa. – Az elterjedést illetően kijelenthető, hogy a malaccsiga már felbukkant az ország tiszántúli területén, ahonnan eddig nem volt észlelési adatunk A feketefejű meztelencsiga pedig immár jelen van az ország déli részén is.”