Budafok a borászattal vett részt az uniós programban

2019. 05. 14., 12:30

Lezárult a hagyományos mesterségek megújítását támogató európai uniós program, amelyben a tradicionális szakmák megőrzésén és a fiatalok számára vonzóvá tételén dolgoztak nemzetközi résztvevők Budafok-Tétény Önkormányzatának koordinálásával.

Az önkormányzat közlése szerint a három évig tartó nemzetközi projekt teljes költsége 2,5 millió euró volt, amihez az Európai Regionális Fejlesztési Alap 2 millió euró támogatást adott.

A YouInHerit programhoz csatlakozott európai városok és régiók elkötelezettek abban, hogy újra vonzóvá tegyék a pályaválasztó fiatalok számára a régi szakmákat, foglalkozásokat.

Példaként említették, hogy a lengyelországi Mazovia a sörkészítést, a szlovéniai Piran a vízimalmok restaurálását és a sólepárlást, Velence a hajózást, Vojdnan-Dignano (Horvátország) az olívaolaj-készítést, Budafok pedig a borászatot nevezte olyan tradicionális szakmának, amelynek a megőrzésén dolgozik.

A programban Budafokon sikerrel zárult tavaly a bormarketing ötletpályázat, valamint tervezik a Soós István Borászati Szakképző Iskolában a borturisztikai menedzserasszisztens képzés újraindítását.

Horvátország egy régiója olívaolaj brandet akar létrehozni, Olaszországban a Velencei Régió Turizmus Igazgatósága a hagyományos velencei hajózáshoz kötődő tradicionális mesterségek újragondolásának ötletével csatlakozott a YouInHerit programhoz.

Velencében egy turizmus dizájner képzésen több munkanélküli fiatal kezdett el olyan cégeknél dolgozni, ahol hajózáshoz kapcsolódó turizmussal foglalkoznak, illetve hagyományos mesterségeket űznek.

A programban kialakítottak egy, a szakmákat támogató nemzetközi eszköztárat is. Az eszköztár elősegíti a hagyományos mesterségek megismertetését a fiatal generációkkal. A tárban leírt tapasztalatok átültethetők, illetve más projektekben is hasznosíthatók, hiszen a YouInHerit programban történt tesztelésük során sikeresnek bizonyultak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS