Biztonságosak a magyar kávézók

2021. 06. 08., 18:00

Vigyáznak a vendégek egészségére, de összességében kevés kreatív ötlettel javítják az vásárlói élményt a magyar kávézókban – derült ki az ügyfélkiszolgálás piacán 20 éve jelen lévő ClientFirst Consulting országos kutatásából. Az összesen több mint 126 helyszínen végzett próbavásárlás alapján az eredmények rámutattak, hogy a kávézók döntő többségében a felszolgálók és vendégek is betartják a vírusvédelmi szabályokat, a vendégek visszatérését viszont még nem ösztönzik kellőképpen az újranyitott vendéglátóegységek.

Köszönés és gyorsaság: a kötelező alap már mindenhol megvan

Az újranyitást követő első egész hónapot vizsgáló kutatás során összesen országszerte 126 helyszínen végeztek próbavásárlásokat a kávézókban. A rendszerint központi fekvésű, közkedvelt helyen lévő egységeket 11 különböző szempontot figyelembe véve értékelték.

A megérkezés élményét tekintve a túltelítettségtől egyelőre nem kell tartani: a válaszadók 98,4 százaléka azt tapasztalta, hogy volt üres hely a teraszon, 97,6 százalékuk egyből le is ülhetett. Az asztalok egymástól megfelelő távolságra voltak elhelyezve. A felszolgáló szinte azonnal meg is szólította a vendégeket (92,7 százalék), és mindezt udvariasan, kedvesen tette (98,4 százalék). A rendelés leadása után rövid időn belül meg is érkezett a kávé (96,8 százalék).

A felszolgálók fegyelmezettek, de kevés a kézfertőtlenítő pont

A felszolgálók döntő többsége, 96 százaléka viselt maszkot. A kutatás során az is kiderült, hogy még a szigorú szabályokat is fegyelmezetten betartották, hiszen a pincérek és eladók 89,5 százaléka az orrukat és szájukat is eltakarta. Vírusvédelmi szempontból a próbavásárlók 96,8 százaléka biztonságban érezte magát, így ebben a tekintetben jól vizsgáztak a kávézók. A vendéglátóegységekben kiemelten fontos kézfertőtlenítők azonban még nem mindenhol részei az alapfelszereltségnek: csupán 49,2 százalék nyilatkozta azt, hogy találkozott ilyen eszközzel a kávézóban.

Sok helyen hiányoznak a kreatív ötletek az élmény növelésére

A próbavásárlók azt is vizsgálták, hogy milyen egyedi eszközöket vetnek be a vendégek élményének növelésére, megtartására, visszaterelésére. Az általános tapasztalat azt mutatta, hogy több apró figyelmességgel igyekeztek kedveskedni, úgy mint: takarók és plédek biztosítása a hűvös idő elleni védekezéshez, ingyen könyvek és olvasnivalók az intellektuális időtöltéshez, vagy élő virágok és díszek kihelyezése a vizuális élmény javítására. Több helyen új kutyabarát asztalokat, illetve gyereksarkokat is kialakítottak. Ezek az intézkedések azonban mindössze a minta 10 százalékára voltak jellemzőek.

„Az újranyitást követően a legfőbb feladat az ügyfelek bizalmának visszaszerzése” – emelte ki Mózes István, a kutatást végző ClientFirst Consulting ügyvezetője.

Hozzátette: „Ennek első lépcsője a biztonságérzet maximalizálása, ami a kutatásban vizsgált kávézók döntő többségének sikerült is. A következő lépés már az ügyfelek élmények növelése. Ahol az ügyfél egy nem várt kedves gesztussal találkozik (például takaróval, ajándék süteménnyel, napi jókívánsággal), azt megjegyzi, és szívesebben tér majd vissza, vagy ajánlja barátainak, ismerőseinek a helyet. Az ügyfélkiszolgálás titka a figyelem és a következetesség: ha egy kávézó beleteszi a szükséges extra energiát abba, hogy a vendég maximálisan jól érezze magát, akkor hosszútávon is sokkal nagyobb forgalomra és számíthat, hiszen ezzel kiemelkedik a versenytársai közül”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS