Az új kata törvény negatív dominóhatást vált ki a kommunikációs iparágban

2022. 07. 15., 15:23

A kommunikációs iparágban jellemző a szellemi szabadfoglalkozásúak szolgáltatásainak igénybevétele, akiknek zöme az elmúlt években a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választotta. A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei nem értenek egyet a július 12-én elfogadott új kata törvénnyel és annak év közbeni bevezetésével. Arra kérik a kormányt, hogy az új kat törvény következtében a kommunikációs iparágban is várható negatív hatások miatt gondolja át annak tartalmát.

Gulyás János, az MRSZ elnöke hansúlyozta: „Természetesen értjük és támogatjuk azt a jogalkotói szándékot, hogy a kata adónem használatával visszaélők számára megszüntessék ezt a lehetőséget. Értjük és támogatjuk azt is, hogy az adó mértékének emelésére, pláne a jelenlegi helyzetben szükség lehet, ugyanakkor egy ekkora horderejű változás ilyen gyors bevezetését, valamint ennek az egyszerűsített adminisztrációjú adózási lehetőségnek iparágunk számára való megszüntetését nagyon aggályosnak tartjuk.”

Szinte minden ügynökség és médiavállalat igénybe vesz a reklámkészítéshez és tartalomgyártáshoz szervesen kapcsolódó szolgáltatásokat szellemi szabadfoglalkozású szakemberektől. Ilyenek például a grafikusok, a szövegírók, a fotósok, a tanácsadók, a reklámfilmkészítők, az újságírók, az influenszerek, a fordítók/tolmácsok, az oktatók, a plakátragasztók vagy a kutatók/kérdezőbiztosok.

Ezek a szabadúszók állandó részei a reklám- és tartalom készítési folyamatoknak, így az ügynökségek, médiavállalatok működési modelljének kihagyhatatlan láncszemei.

Az MRSZ és társszövetségei véleménye szerint az új kata-törvény negatív dominóhatást idézhet elő a kommunikációs iparágban:

– A kommunikációs szakmában nagyon jellemzőek a kampányjellegű, azaz időszakos megrendelések (projektek), ezért általánosságban az ügynökségek, médiavállalatok a munkaerő kapacitást a folyamatosan foglalkoztatott alkalmazotti szám és a szabadúszók projektekre való szerződtetésének kombinációjával tudják csak megvalósítani. Ennek megfelelően a szellemi szabadfoglalkozású szakemberek több ügynökségnek, médiavállalatnak is szolgáltatnak projekt alapon.

– A szabadfoglalkozású kommunikációs szakemberek azon része, akik nem tudják vállalni az egyéb adózási formákra való átállást vagy a cégalapítással és cégműködtetéssel (például betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság) járó plusz költség- és adminisztrációs terhet, azok vélhetően felhagynak tevékenységükkel.

– Másik részük,akikfolytatják tevékenységüketrákényszerülve más adózási formára vagy cégalapításra –, ha változatlanvagy alig magasabb áron tudják csak értékesíteni a nagyobb adóteherrel sújtott szolgáltatásukat, jelentős bevételcsökkenéssel számolhatnak, így a magas infláció mellett sokuk családjának megélhetése veszélybe kerül.

– Idén az ügynökségek és médiavállalatok a hirdetőkkel év végéig zömében már megkötött szerződéseikben nem tudják érvényesíteni a kata-ról más adózási formára áttért szabadúszók magasabb adóteher miatt esetlegesen emelt szolgáltatásai árait. Így, ha a más adózási formára áttérő szabadúszó reklámszakemberektől az év második felében magasabb áron kénytelenek szolgáltatást igénybe venni, az előre nem láthatóan növeli költségeiket és csökkenti eredményüket.

– Az ügynökségeknek, médiavállalatoknak igen rövid idő alatt át kell alakítaniuk alvállalkozói rendszerüket, új szerződéseket kell kötniük, ezzel plusz adminisztrációs teher hárul a reklámipari vállalatokraés a kata-ról más adózási, vállalkozási formára váltó szellemi szabadfoglalkozásúakra.

A reklámszakma az új kata-törvény bevezetésével – amely érdemi szakmai egyeztetés nélkül született meg – növekvő költségeket, növekvő munkaerőhiányt prognosztizál, így kevesebb reklám és tartalom fog készülni, csökkenek a reklámbevételek, ezáltal a kormány reklámiparból származó adóbevételei is. A reklámszakma gazdasági multiplikátor szerepe miatt a csökkenő reklámköltés negatívan hat a teljes magyar gazdaságra és a GDP-re.

Ahogy azt az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.

Az MRSZ és társszövetségei kérik a kormányt, hogy az új kata-törvény következtében a kommunikációs iparágban is várható negatív hatások miatt gondolja át a kata-törvény tartalmát:

Magyar Reklámszövetség
MRSZ OOH (Közterület) Szövetség
Interactive Advertising Bureau Hungary
Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
Magyar Lapkiadók Egyesülete

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS