A jól ismert személyes és a telefonos csalásokon túl, az internet és a közösségi média terjedésével újabb és újabb veszélyek leselkednek a gyanútlan áldozatokra. A 65 éves és annál idősebb felhasználók a leggyorsabban növekvő korosztály a Facebookon, ezért is érdemes foglalkozni a témával. Ha nem ismerjük fel a gyanús jeleket és nem vagyunk elég tapasztaltak, könnyen bedőlhetünk a különböző átveréseknek.
Az internet megnyitotta a világot, ledöntötte a határokat és nincsenek többé távolságok, a mindennapjaink részévé vált. Nem szabad azonban elfeledkeznünk, hogy az internet veszélyeket is rejt magában az általa nyújtott anonimitásnak köszönhetően. Az idősebb korosztály sebezhetőbb és gyakrabban válnak a csalók áldozatává. Az egyik leggyakoribb csalási mód az internetes adathalászat. Első ránézésre teljesen hitelesnek tűnő e-mailek, weboldalak, azonban ha alaposabban megvizsgáljuk ezeket, gyanút foghatunk.
„A bankok és a hivatalos intézmények például sosem kérik online a privát vagy a bankkártya adatainkat. Az adathalász e-mailek mellett álnyereményjátékok, áloldalak, unokázós üzenetek is várják, hogy lecsaphassanak a gyanútlan áldozataikra. A jól ismert telefonos „unokázós” átverések, azaz a bajban van az unokád, utalj most azonnal pénzt, már nem a leggyakoribb esetek, új vizekre eveztek a csalók” – mondta Tóth Péter, a Furbify laptop szakértője, aki sok szomorú történettel találkozott már az elmúlt évek során, amelyeket a pórul járt vásárlók osztottak meg vele.
Nemrégiben egy zsaroló e-mail járta körbe a világot, amely szerint fertőzött weboldalt látogattunk meg, így felkerült egy kártevő szoftver a gépünkre. Az e-mail szerint a szoftvert egy erre szakosodott programozótól vásárolták a Dark Weben és azt állították, hogy minden privát tevékenységünket nyomon tudják kísérni, képesek feltörni az összes fiókunkat, megszerezni az összes adatunkat és kedvük szerint kukkolnak minket a laptop kameráján és mikrofonján keresztül. Az ügyből feljelentések is történtek hazánkban, de sajnos csak egy perui IP címre tudták visszavezetni a zsarolást.
A másik nagy veszélyforrás az internetes vásárlás. Hamis akciók, csak és most és hasonló jellegű vásárlásra ösztönző teljesen alaptalan hirdetések. A rendőrségi statisztikák szerint gyakori, hogy nem a várt minőségű vagy a hirdetésben szereplő termék érkezik meg, ha egyáltalán megérkezik.
Fontos kitérni a közösségi médiára, amely talán a legnagyobb veszélyforrás. Azonban nem szabad elfeledkezni, hogy az internetes csalások mellett, ha nem vagyunk elég tudatos felhasználók, még számos más kellemetlenség is érhet minket. Facebook, Messenger, Instagram, YouTube, TikTok és még a végtelenségig lehetne sorolni a social média felületeket és alkalmazásokat.
Az Y és a Z generáció számára olyan természetes, hogy melyik platformot mire és hogyan érdemes használni, mint a levegővétel. De mi a helyzet az idősebb korosztállyal? Vannak, akik magabiztosan eligazodnak a közösségi médiában, de van, aki csak az unokájától hallott róla és teljesen idegen számára. Sorra vesszük a Furbify laptop szakértőjével, Tóth Péterrel, hogy mire érdemes odafigyelni a különböző felületeken.
A Facebook a világ legnagyobb közösségi hálózata. A felhasználói közönsége népesebb, mint bármely más ország, hiszen több mint kétmilliárd ember tagja. Felhasználóként többféle módon is kommunikálhatunk és tartalmat oszthatunk meg egymással, követhetjük kedvenc oldalainkat (például márkákat, előadókat, hírességeket, hírportálokat), illetve különböző csoportokba léphetünk be. A Messengeren pedig lehetőségünk van szeretteinkkel, ismerőseinkkel chatelni vagy akár videóhívásokat indítani, fogadni.
Mit ne csináljunk a Facebookon?
Biztonság, biztonság, biztonság
(Fotó: Furbify)
Rendkívüli eredménnyel zárult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Budapest Borfesztivál közös jótékonysági borárverése.
Az épülő blokkok menetrend-követési képességéről beszélt a Portfolio Energy Investment Forum 2024. konferencián Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója.