Az időseknek jobban kell tartaniuk a kibertámadásoktól

Az időseknek jobban kell tartaniuk a kibertámadásoktól
2021. 11. 06., 14:00

A jól ismert személyes és a telefonos csalásokon túl, az internet és a közösségi média terjedésével újabb és újabb veszélyek leselkednek a gyanútlan áldozatokra. A 65 éves és annál idősebb felhasználók a leggyorsabban növekvő korosztály a Facebookon, ezért is érdemes foglalkozni a témával. Ha nem ismerjük fel a gyanús jeleket és nem vagyunk elég tapasztaltak, könnyen bedőlhetünk a különböző átveréseknek.

Az internet megnyitotta a világot, ledöntötte a határokat és nincsenek többé távolságok, a mindennapjaink részévé vált. Nem szabad azonban elfeledkeznünk, hogy az internet veszélyeket is rejt magában az általa nyújtott anonimitásnak köszönhetően. Az idősebb korosztály sebezhetőbb és gyakrabban válnak a csalók áldozatává. Az egyik leggyakoribb csalási mód az internetes adathalászat. Első ránézésre teljesen hitelesnek tűnő e-mailek, weboldalak, azonban ha alaposabban megvizsgáljuk ezeket, gyanút foghatunk.

„A bankok és a hivatalos intézmények például sosem kérik online a privát vagy a bankkártya adatainkat. Az adathalász e-mailek mellett álnyereményjátékok, áloldalak, unokázós üzenetek is várják, hogy lecsaphassanak a gyanútlan áldozataikra. A jól ismert telefonos „unokázós” átverések, azaz a bajban van az unokád, utalj most azonnal pénzt, már nem a leggyakoribb esetek, új vizekre eveztek a csalók” – mondta Tóth Péter, a Furbify laptop szakértője, aki sok szomorú történettel találkozott már az elmúlt évek során, amelyeket a pórul járt vásárlók osztottak meg vele.

Nemrégiben egy zsaroló e-mail járta körbe a világot, amely szerint fertőzött weboldalt látogattunk meg, így felkerült egy kártevő szoftver a gépünkre. Az e-mail szerint a szoftvert egy erre szakosodott programozótól vásárolták a Dark Weben és azt állították, hogy minden privát tevékenységünket nyomon tudják kísérni, képesek feltörni az összes fiókunkat, megszerezni az összes adatunkat és kedvük szerint kukkolnak minket a laptop kameráján és mikrofonján keresztül. Az ügyből feljelentések is történtek hazánkban, de sajnos csak egy perui IP címre tudták visszavezetni a zsarolást.

A másik nagy veszélyforrás az internetes vásárlás. Hamis akciók, csak és most és hasonló jellegű vásárlásra ösztönző teljesen alaptalan hirdetések. A rendőrségi statisztikák szerint gyakori, hogy nem a várt minőségű vagy a hirdetésben szereplő termék érkezik meg, ha egyáltalán megérkezik.

Fontos kitérni a közösségi médiára, amely talán a legnagyobb veszélyforrás. Azonban nem szabad elfeledkezni, hogy az internetes csalások mellett, ha nem vagyunk elég tudatos felhasználók, még számos más kellemetlenség is érhet minket. Facebook, Messenger, Instagram, YouTube, TikTok és még a végtelenségig lehetne sorolni a social média felületeket és alkalmazásokat.

Az Y és a Z generáció számára olyan természetes, hogy melyik platformot mire és hogyan érdemes használni, mint a levegővétel. De mi a helyzet az idősebb korosztállyal? Vannak, akik magabiztosan eligazodnak a közösségi médiában, de van, aki csak az unokájától hallott róla és teljesen idegen számára. Sorra vesszük a Furbify laptop szakértőjével, Tóth Péterrel, hogy mire érdemes odafigyelni a különböző felületeken.

A Facebook a világ legnagyobb közösségi hálózata. A felhasználói közönsége népesebb, mint bármely más ország, hiszen több mint kétmilliárd ember tagja. Felhasználóként többféle módon is kommunikálhatunk és tartalmat oszthatunk meg egymással, követhetjük kedvenc oldalainkat (például márkákat, előadókat, hírességeket, hírportálokat), illetve különböző csoportokba léphetünk be. A Messengeren pedig lehetőségünk van szeretteinkkel, ismerőseinkkel chatelni vagy akár videóhívásokat indítani, fogadni.

Mit ne csináljunk a Facebookon?

  1. Ne írjunk sértő hozzászólásokat se az ismerőseink, se a szolgáltatók oldalai alá. Nem érdemes kommentháborúba kezdeni. Ráadásul az összes ismerősünk láthatja a hozzászólásainkat. Viszont, ha internetes csalásra szeretnénk felhívni a figyelmet, akkor ne habozzunk, ragadjuk meg a billentyűzetet!
  2. Lehetőleg ne posztoljunk a születésnapi köszöntőkön kívül mások privát oldalára, arra a Messenger lesz a megfelelő felület, ahol erre privátban van lehetőség. Így nagyon sok kellemetlen pillanattól kímélhetjük meg magunkat és a család sem fog minket letiltani.
  3. Ne higgyünk el mindent, amit a Facebookon látunk. Ez főleg a fiatal korosztály problémája, de tudni kell, hogy a közösségi média gyakran nagyon el tudja ferdíteni a valóságot.

Biztonság, biztonság, biztonság

  1. Túl sok információ megosztása: bizonyos közösségi oldalak elvárják, hogy a felhasználók minél több személyes információt adjanak meg magukról. Sajnos sokan jóval többet árulnak el, mint amennyi biztonságos lenne, ez pedig különösen veszélyes lehet.
  2. Tartózkodási hely megadása: ne tegyünk nyilvánossá azt, hogy éppen hol tartózkodunk, hol lakunk és mikor nyaralunk. Ezek az információk rossz kezekbe kerülve könnyen előidézhetik, hogy egyszer csak üresen találjuk a lakásunkat.
  3. Soha ne adjuk meg a bankkártyánk adatait Facebookon és egyik social média felületen sem. Mindig legyünk résen, hogy nem egy áloldalra akarnak-e átirányítani. Érdemes mindig ellenőrizni az adott Facebook oldalt: hány követője van, milyen visszajelzéseket kapott korábban. Ha azt látjuk, hogy már sokan vásároltak korábban probléma nélkül, a visszajelzések összességében pozitívak a termékről, márkáról, akkor bátran vásároljunk.
  4. Vírusveszély: Ha Messengeren furcsa üzenetet kapunk, hogy itt és itt elérhető egy vicces videó vagy egy értelmezhetetlen szöveg, sose kattintsunk rá, valószínűleg egy vírus!
  5. Lehetőleg a saját laptopon, számítógépen lépjünk be a fiókunkba. Ha erre nincs mód, akkor a közösen használt számítógépen (munkahely, vendégség, nyilvános hely) mindig jelentkezzünk ki a felhasználói fiókból amint végeztünk. A böngésző bezárása nem elegendő, ugyanis az oldal újbóli megnyitása esetén automatikusan belép az utoljára használt felhasználói fiókba.
  6. Jelszó: Ne személyes adathoz kapcsolódó jelszót válasszunk és soha ne adjuk meg másnak a belépési információkat, kizárólag családtagnak szükség esetén!
  7. Nem mindenki használja csaló szándékkal az internetet, de résen kell lenni, nem szabad mindenkiben megbízni, ez a közösségi média felületeire is igaz. Mindig győződjünk meg róla, hogy tényleg valós személlyel vettük-e fel a kapcsolatot. Érdemes átnézni a közös ismerősöket, az ismerősök számát, a feltöltött képeket és inkább legyünk kicsit bizalmatlanok, ameddig személyesen nem találkoztunk az illetővel. Ha ismeretlennel találkozunk, mindig szóljunk előtte valakinek, hogy kivel és hol fogunk találkozni.

(Fotó: Furbify)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS