Az ételrendelések közel harmadát már lebomló csomagolásban kérik

2019. 06. 15., 14:00

A Falatozz.hu országos ételrendelő portál Falatozz Zölden! környezettudatos ételrendelési programjához már a partner vendéglátóhelyek 10 százaléka csatlakozott az indulás óta eltelt hónapokban. A rendelések 28 százalékát kérték lebomló csomagolásban a fogyasztók.

A környezettudatos szemlélet térnyerésével a legtöbb háztartásban már van a kommunális kukán kívül papír- és műanyaggyűjtő is. Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés a lakosság 71–80 százaléka számára elérhető, ugyanakkor a külön gyűjthető szemét mindössze 20 százalékát gyűjtik be valóban szelektíven.

A Falatozz.hu abban segít, hogy mit ne dobjunk a szelektív hulladékgyűjtőbe.

Ne tedd a papírgyűjtőbe a használt, pörköltszaftos szalvétádat és zsíros törlőkendődet, ahogyan az olajos és oldószeres papír is mindig a kommunálisban landoljon!

Kerüld el azt is, hogy étellel szennyezett tároló kerüljön a papír szelektívbe, ugyanakkor például a pizzadoboz nem összezsírozott tetejét nyugodtan belerakhatod.

Létezik már olyan ételdoboz, amely a szelektívbe dobva papírként újrafelhasználható (amennyiben étellel nem szennyezett), a házi komposztálóban pedig teljes mértékben lebomlik. A Falatozz.hu-un már az éttermek 10 százalékánál elérhető ez a – tavaly decemberben indult – szolgáltatás, és ezen éttermeknél a rendelések 28 százalékát kérték lebomló csomagolásban.

A papírgyárak nem tudják felhasználni a műanyaggal bevont papírtermékeket, ahogyan a szalagokat és madzagokat sem szeretik. Ugyanakkor gemkapcsos vagy tűzött papír – például éttermi szórólap – belekerülhet a szelektívbe, mert ezek szétválasztására van ipari technológia.

Ami a műanyaggyűjtőt illeti, szintén nem kerülhet bele élelmiszermaradékos vagy zsíros ételtároló, beleértve a sültkrumplis vagy margarin-maradványos dobozokat egyaránt. Az alaposan elmosott üdítős és vizespalackok, továbbá tejfölös, ketchupos vagy joghurtos flakonok viszont landolhatnak a szelektívben. A macskaeledeles konzervet vagy a sörösdobozt is nyugodtan tedd bele a műanyagos kukába.

A KSH 2017-es adatai alapján Magyarországon az évi 3,7 millió tonna települési hulladékból 1,1 millió tonnát gyűjtöttek elkülönítve. Ezen belül a begyűjtött szelektív papír mennyisége évi 94 ezer tonna, a szelektív műanyag pedig 54 ezer tonna volt. Csak Budapesten évente 800 ezer tonna hulladék keletkezik, amelynek nagyjából 10 százalékát gyűjtik szelektíven, és ennek is csak egy része hasznosítható újra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS