Az elmúlt években folyamatosan jelentek meg új módszerek, termékek, berendezések és eljárások az építőiparban, a magyar építőipari vállalkozások mégis kevesebb mint fele rendelkezik szellemi tulajdoni oltalommal. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) IP Hősök kampányának második állomása az építőipari vállalkozásoknak nyújt segítséget az oltalomszerzéshez.
Az építőipari és a nagykereskedelmi ágazatban működő kkv-knál a legkevésbé valószínű (53 százalék), hogy bármilyen szellemitulajdon-védelmi intézkedést eszközölnének – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (European Union Intellectual Property Office, EUIPO) 2022 Intellectual Property SME Scoreboard jelentéséből.
Az elmúlt évtizedben viszont növekvő tendenciát mutat az építőiparban a szellemi tulajdoni oltalomszerzések száma. Ami az építőiparban is gyakorta használt oltalmi formát, a formatervezési mintákat (designt) illeti, globális szinten 2012-ben 1,2 millió mintát lajstromoztak, ez a szám 2019-ben 1,36-ra, majd 2021-ben 1,5 millióra ugrott. A védjegyek száma is hasonlóan felfelé ívelő képet mutat, hiszen amíg 2012-ben 6,6 millió, 2021-ben már több mint 18 millió védjegy állt oltalom alatt.
Bár az ágazatnak több kihívással is szembe kellett és kell néznie, bizonyított, hogy a kkv-knak a jól megválasztott és megszerzett oltalom egyszerre segíthet a túlélésben és a fejlődésben is.
A szellemi tulajdon védelme az azt alkalmazó vállalkozásoknak gyakran jelent plusz bevételt, ami igaz az építőipari szereplőkre is – az egy alkalmazottra jutó bevétel körülbelül 68 százalékkal magasabb a szellemitulajdon-jogokkal rendelkező kkv-k esetében, mint azoknál, amelyek nem rendelkeznek ezekkel.
Az iparjogvédelmi oltalmak megszerzése és a szerzői jog egyszerre segít megőrizni, megvédeni és előtérbe helyezni az iparági innovációkat, valamint megerősíteni a vállalati érték növekedését és az imázs megerősítését. Az SZTNH IP Hősök kampányával azon dolgozik, hogy minél több segítséget adjon az építőipari vállalkozásoknak.
A kampány során különböző eszközök segítik az oltalomszerzés lépéseinek és fontosságának átadását, a hivatal social media felületein és weboldalán színes infografikák és gyakorlati példák segítik a könnyű megértést. A nagykövetek (Ingatlan.com, Barabás Téglakő) pedig videós formában is mesélnek a saját tapasztalataikról.
„Az építőiparban folyamatosan jelennek meg új módszerek, termékek és eljárások. Az ilyen innovációkat a megfelelő jogvédelemmel szükséges felvértezni, mely a megfelelő megkülönböztető jegyekkel a márkaimázs kialakításához is hozzájárulhat. Az SZTNH-nál ebben szeretnénk segítséget nyújtani a magyar építőpari vállalkozásoknak” – fogalmazott Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
A védjegyoltalomnak számos előnye van, hiszen megkülönbözteti a terméket a versenytársak termékeitől. Az innovációkba fektetett források nem térülhetnek meg, ha valaki lemásolja a terméket, eljárást, megjelölést, hiszen azt a bevételt az innovátortól veszik el. A szellemi tulajdon védelme lehetőséget nyújt arra, hogy az egyedi termékeket, szolgáltatásokat és innovációkat engedély nélkül használók szemben fel lehessen lépni.
Az építőiparban egy épület tervrajzát szerzői jog védi, az egyedi eljárásokra, innovációkra vagy egy újfajta anyag, építészeti megoldás, berendezés kifejlesztésére szabadalmi bejelentés tehető, míg a márka logója védjegyoltalmat élvezhet. Mindezek mellett a formatervezésiminta-oltalommal a dizájnt óvhatjuk, használatiminta-oltalommal pedig az építőiparban használatos eszközök, berendezések, szerkezetek védhetők.
A kampányban színes infografikák és diagramok közérthető módon mutatják be az oltalomszerzés lépéseit és tájékoztatnak az iparág legfontosabb oltalmi formáiról. Emellett a hivatal akár ingyenes szellemivagyon-diagnózist (IP Scan), egyéb tájékoztatást (például az elérhető támogatásokról, pályázatokról) is nyújt az érdeklődő, építőipari cégeknek.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.