Az Auchan újabb támogatásának köszönhetően folytatja a kenyér- és tejosztást a Magyar Vöröskereszt

2021. 03. 26., 19:00

Tavaly tavasszal a koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzetben az Auchan nemzetközi alapítványától rendkívüli segítséget kérhettek azok az országok, ahol a vállalat jelen van. Az Auchan az Ifjúságért Alapítvány 324 391 eurót osztott szét hét ország tizennégy projektje között, amivel 30 000 rászoruló gyereken vagy fiatalon segítettek. Hazánkban a Magyar Vöröskereszt Gyermekszáj és Budapesti Étkeztetési Programja 8,7 millió forintot kapott, amiből borsodi, többgyermekes, rászoruló családokat támogattak hetente többször is friss kenyérrel és tejjel. Az Auchan alapítványának köszönhetően idén is folytatódhatott az élelmiszerosztás a rászoruló családok körében.

A 2010 óta futó Gyermekszáj és Budapesti Étkeztetési Program kifejezetten a gyermekéhezés ellen indult. Hazánk legnagyobb karitatív szervezete, a Magyar Vöröskereszt a kezdetektől fogva végez élelmiszerosztást, az elmúlt két évben pedig a program teljeskörű megvalósításáért is felel. Tíz család éves tej- és kenyérszükséglete kb. egymillió forintba kerül. Az Auchan e program költségeinek fedezéséhez és kiterjesztéséhez ad hosszabb távú, hathatós segítséget a budapesti kerületekben és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Ezekben a régiókban a programot tavaly év végéig az Auchan központi alapítványától elnyert 8,7 millió forintból tudták fedezni. Ebből hetente kétszer tejet és kenyeret kaptak a rászoruló családok, akiket a jövedelmük alapján választottak ki az önkormányzatok segítségével. Az észak-magyarországi régióban két hatgyermekes, két ötgyermekes, hét négygyermekes, tizenhat háromgyerekes, hat kétgyermekes és két egy gyermeket nevelő család részesült a támogatásban, amely hetente 334 liter tejet és 167 darab kilós kenyeret jelentett. Az Auchan alapítványi támogatásának köszönhetően az eddigi települések mellé egy újabb falu, Hernádvécse is be tudott kapcsolódni a programba. Budapesten pedig nagycsaládosoknak osztottak ki havonta 140 tartós élelmiszercsomagot, decemberben ez a szám a karácsonyra való tekintettel 350-re emelkedett.

Az Auchan nemzetközi alapítványa a támogatás lejártát követően úgy döntött, hogy nem engedi, hogy teljesen leálljon a program, ezért további négy hónapra biztosítja a családoknak juttatott alapélelmiszerek költségét, így újra friss kenyér és tej kerülhet a borsodi családok asztalára. Sőt Hernádvécse után, ahol 41 család kap tejet és kenyeret, most Felsődobsza is bekerült a programba, ezzel 24 család élelmezési gondjain tud a Magyar Vöröskereszt enyhíteni az Auchan jóvoltából.

„A koronavírus járvány tovább nehezítette a térségben élők boldogulását – mondja Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója. – A családokat érintő megélhetési gondok súlyosabbak lettek a térségben. Nagy szükség lenne a foglalkoztatottság növelésére és a szociális háló erősítésére. Utóbbinál jelentős lépésnek tartom, hogy az Auchan jóvoltából folytatódhatott a Gyermekszáj és Budapesti Étkeztetési Program, amit Felsődobszára is ki tudtunk terjeszteni. A programba kerülésnek szigorú feltételrendszere van, ami vagyon- és jövedelemkimutatáshoz kötött: a család egy főre jutó jövedelme nem haladhatja meg a 35 000 forintot.

Emellett a bekerülésnél előnyt élveznek a minél több gyermeket nevelő családok. A koronavírus megjelenése előtt is egyre nagyobb igény volt a programra, de most sajnos azt tapasztaljuk, hogy a járvány miatt tömegesen szűntek meg a munkahelyek, ezért a jelenleg kiosztott mennyiség többszörösére lenne szükség.”  

„Az Auchan vállalati kultúrájának egyik alappillére a szolidaritás, és kiemelt feladatunknak tartjuk a rászorulók támogatását. Éppen ezért szerettük volna, ha a gyermekéhezés elleni program tovább folytatódik. Nagyon örülünk annak, hogy a központi alapítványunknak köszönhetően ismét segíteni tudjuk a nehéz sorsú családokat” mondta Varga-Futó Ildikó, az Auchan Magyarország kommunikációs és CSR igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS