Az alacsony felvásárlási árak miatt aggódnak a méztermelők

2024. 04. 09., 11:10

Az Európai Unióba beáramló kínai – zömében hamisított – méz miatt kialakult tartósan alacsony felvásárlási árak miatt várhatóan idén számos nagy hazai méztermelő vállalkozás szűntetheti be tevékenységét – nyilatkozta az Agroinform.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

A nagyon korán érkező tavasz hatására idén már március közepére lezajlott a generációváltás a hazai méhészetekben, az áttelelt mintegy 1,2 millió hazai méhcsalád többsége jó állapotban kezdte meg a hordást. Az akác hajtásai országos szinten átvészelték a márciusi fagyos napokat, és a jelenlegihez hasonló időjárás mellett már április végén megkezdődhet az akácméz idei szezonja. A fehér akác az egyik legfontosabb hazai mézelő növény, mellyel kapcsolatban a szakemberek igen bizakodóak: a 25-30 tonna közé várt hazai méztermés több mint felét várhatóan idén is az akácméz teheti ki.

Bajban az uniós felvevőpiac

Hiába kedvezőek azonban a kilátások, a több mint 20 ezer hazai méhész többségének mégis komoly egzisztenciális problémával kell szembesülnie. Az itthon termelt méz 60-70 százaléka ugyanis exportra megy, ugyanakkor 2022 elejéhez képest mára felére zuhant a méz ára az EU-ban, így Olaszországban, Németországban és Franciaországban is, amely három ország a hazai mézkivitel 80 százalékát vásárolja meg.

Az uniós mézpiac összeomlását a harmadik országokból, így az Ukrajnából, Argentínából, de legfőképpen a Kínából származó mézimport okozza. Az Európai Bizottság által tavaly lefolytatott, 15 tagországra kiterjedő mézvizsgálat eredményei szerint a kínai exportból származó minták háromnegyede bizonyult hamisnak, e termékek gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaztak. Ezekkel a termékekkel sem a hazai, sem a többi európai országban működő termelők nem képesek árban versenyezni, így folyamatosan zajlik kiszorításuk a piacról.

Speciális módon a piaci zavarok a méztermelés esetében elsősorban a nagy, legalább 200-300 méhcsaláddal rendelkező piaci szereplőket sújtják, a kisebb szereplők ugyanis hosszú évek munkájával kialakították a saját fogyasztói körüket, amit közvetlen értékesítéssel: termelői piacokon vagy online webshopon keresztül képesek elérni. A nagy tételben történő értékesítést ugyanakkor „piacozással” nem lehet kiváltani.

„Bár Magyarországon július 1-jétől kötelező lesz feltüntetni a méz címkéjén összetételi sorrendben a származási országokat, az Unió egészében egyelőre még várni kell a hasonló rendelet megszületésére – nyilatkozta Bross Péter, az OMME elnöke. – Ameddig az európai vásárlók nem tudnak tájékozódni arról, milyen származású termékek fogyasztanak, nem is várható el tőlük, hogy ne az ár alapján döntsenek.”

Hogyan menthetők meg az európai – köztük a magyar – méhészek?

A jelenlegi belga uniós elnökség tett ugyan lépéseket az eredetfeltüntetés kötelezővé tétele érdekében, ám ez a folyamat igen vontatottan halad. E fontos intézkedés mellett olyan lépésekre is feltétlen szükség van, mint például

• Az élelmiszerkönyv szigorítása: olyan paraméterek behelyezésével, amit a kínai mézhamisítók nem tudnak teljesíteni
• Nyomonkövetés: nem csupán az unión belül, hanem a harmadik országokban is nyomon követhető legyen, van-e valódi méhész az eladott tétel mögött
• Vám visszaállítása: a vámmentességgel nem az ukrán termelők, csupán a kereskedők nyernek, viszont a jelenlegi helyzet közvetlenül sújtja az uniós termelőket is.

„Ez utóbbi téren született némi előrelépés: az Unió nemrégiben megalkotott úgynevezett vészfékrendeletébe a búza, a tej, a tojás és a baromfi mellett bekerült a méz is. Ez a rendelet azt biztosítja, hogy amennyiben bármelyik tagország tudja igazolni, hogy a 2022-23-as évhez képest nagy mennyiségű ukrán termék áramlik be, és az piaci zavart okoz, akkor az uniónak 14 napon belül döntenie kell az adott termék vámjának visszavezetéséről” – tette hozzá Bross Péter.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Van egy apró kis bolt a Liliom utcában, ahol a gasztronómia szerelmesei garantáltan elérzékenyülnek. Fekete Antonio szakácskönyvboltja majd’ kétszáz kiadó legjobbját kínálja azoknak, akik nem elégszenek meg a középszerrel.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS