2023 augusztusáig a vállalkozások száma 10,5 ezerrel csökkent. Augusztusban az alapítások az idei évben először haladták meg a megszűnéseket. Az újonnan indított felszámolások száma 1200 fölé emelkedett, ezekben továbbra is a 3–5 éves cégek a leginkább érintettek.
A magyar gazdaság pillanatképe a cégek alkalmazkodóképességét próbára teszi az elmúlt időszakban. A magyar gazdaság 2023 második negyedévében 2,4 százalékos visszaesést szenvedett a 2022-es évhez képest, amit a mezőgazdaság erős teljesítménye mérsékelt valamelyest. Az iparban látható egy rövid távú növekedés júliusban az előző hónaphoz képest, viszont a kiskereskedelmi forgalom és az infláció aggályos trendeket mutatott, különösen az energia- és üzemanyagárak terén. Ugyanakkor a foglalkoztatottság növekedése pozitív jel. Visszatükröződik-e ez a cégtrendben?
Az OPTEN adatai alapján az év elejétől kezdve augusztusig a cégek száma közel 10,5 ezerrel csökkent. Egy nyolchónapos trendet követve az augusztusi hónap nem hozott váratlan változást. Az elmúlt hónapokban tapasztaltak alapján a cégalapítások száma folyamatosan elmaradt a megszűnésekétől, azonban augusztusban változás következett be, amikor az új cégek száma, bár csekély mértékben, de meghaladta a megszűnésekét. Ez azt sugallja, hogy szeptemberben akár módosulhat a korábbi cégtrend.
Az elmúlt hat év szezonális átlagához mérten a 2 140-es cégalapítási adat nem emelkedik ki. Augusztusban a megszűnések száma kissé 2 000 fölött alakult, ami a hatéves átlag közel háromnegyedét teszi ki. A megszűnések idén a legalacsonyabb értéket adták, de az augusztus jellemzően visszafogottabb értékeket hozott a múltban is. „Fordulat a cégtrendben akkor következhet be, mondhatjuk tendenciának, ha szeptemberben a megszűnések száma nem éri el az augusztusi értéket. Mivel a szeptember egy aktívabb időszak szokott lenni augusztushoz képest, az események is magasabb fordulaton pörögnek, még korainak tartanám elkönyvelni a cégtrend esetleges változását” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az újonnan indított felszámolási eljárások száma továbbra is központi kérdés marad. Augusztusban jelentős csökkenés tapasztalható; a számok már nem a kétezres szint közelében mozognak, hanem 1 200 fölött alakultak. „Bár az újonnan indított felszámolási eljárások száma még mindig magas, augusztusra érzékelhető visszaesés következett be. Az elmúlt hat év során az érték rendszerint ezer alatt mozgott, egészen a járvány miatti intézkedésekig. Bár a trend csökkenő tendenciát mutat, az elkövetkezendő hónapokban válik majd egyértelművé, milyen mértékben csökken a moratórium hatása. Jelenleg is látható, hogy azok az új felszámolási eljárások, melyek nem voltak a moratórium alatt, egyre nagyobb arányt képviselnek” – értékelt Alföldi Csaba.
Az augusztusi számok rávilágítottak arra, hogy a 3-5 éves működésű cégek különösen sérülékenyek a járvány hatásaira. Ezek a vállalatok olyan körülmények között kezdték meg tevékenységüket, amelyek nem voltak kedvezőek számukra, és ez a sérülékenység az új felszámolási eljárásokban is megmutatkozott: augusztus hónapban az érintett cégek aránya meghaladta a 40százalékot. Ezzel szemben a hosszabb ideje működő vállalatok általában stabilabb alapokon állnak, ám még így is az augusztusi új felszámolási eljárások egynegyede olyan cégeket érintett, amelyek már 10 évnél régebben kezdték meg működésüket.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) augusztusi értéke átlagosan 10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Vas, Tolna és Veszprém vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.