„Augusztusi fordulat”: több céget alapítottak, mint amennyi megszűnt

2023. 09. 19., 17:19

2023 augusztusáig a vállalkozások száma 10,5 ezerrel csökkent. Augusztusban az alapítások az idei évben először haladták meg a megszűnéseket. Az újonnan indított felszámolások száma 1200 fölé emelkedett, ezekben továbbra is a 3–5 éves cégek a leginkább érintettek.

A magyar gazdaság pillanatképe a cégek alkalmazkodóképességét próbára teszi az elmúlt időszakban. A magyar gazdaság 2023 második negyedévében 2,4 százalékos visszaesést szenvedett a 2022-es évhez képest, amit a mezőgazdaság erős teljesítménye mérsékelt valamelyest. Az iparban látható egy rövid távú növekedés júliusban az előző hónaphoz képest, viszont a kiskereskedelmi forgalom és az infláció aggályos trendeket mutatott, különösen az energia- és üzemanyagárak terén. Ugyanakkor a foglalkoztatottság növekedése pozitív jel. Visszatükröződik-e ez a cégtrendben?

Az OPTEN adatai alapján az év elejétől kezdve augusztusig a cégek száma közel 10,5 ezerrel csökkent. Egy nyolchónapos trendet követve az augusztusi hónap nem hozott váratlan változást. Az elmúlt hónapokban tapasztaltak alapján a cégalapítások száma folyamatosan elmaradt a megszűnésekétől, azonban augusztusban változás következett be, amikor az új cégek száma, bár csekély mértékben, de meghaladta a megszűnésekét. Ez azt sugallja, hogy szeptemberben akár módosulhat a korábbi cégtrend.

Az elmúlt hat év szezonális átlagához mérten a 2 140-es cégalapítási adat nem emelkedik ki. Augusztusban a megszűnések száma kissé 2 000 fölött alakult, ami a hatéves átlag közel háromnegyedét teszi ki. A megszűnések idén a legalacsonyabb értéket adták, de az augusztus jellemzően visszafogottabb értékeket hozott a múltban is. „Fordulat a cégtrendben akkor következhet be, mondhatjuk tendenciának, ha szeptemberben a megszűnések száma nem éri el az augusztusi értéket. Mivel a szeptember egy aktívabb időszak szokott lenni augusztushoz képest, az események is magasabb fordulaton pörögnek, még korainak tartanám elkönyvelni a cégtrend esetleges változását” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az újonnan indított felszámolási eljárások száma továbbra is központi kérdés marad. Augusztusban jelentős csökkenés tapasztalható; a számok már nem a kétezres szint közelében mozognak, hanem 1 200 fölött alakultak. „Bár az újonnan indított felszámolási eljárások száma még mindig magas, augusztusra érzékelhető visszaesés következett be. Az elmúlt hat év során az érték rendszerint ezer alatt mozgott, egészen a járvány miatti intézkedésekig. Bár a trend csökkenő tendenciát mutat, az elkövetkezendő hónapokban válik majd egyértelművé, milyen mértékben csökken a moratórium hatása. Jelenleg is látható, hogy azok az új felszámolási eljárások, melyek nem voltak a moratórium alatt, egyre nagyobb arányt képviselnek” – értékelt Alföldi Csaba.

Az augusztusi számok rávilágítottak arra, hogy a 3-5 éves működésű cégek különösen sérülékenyek a járvány hatásaira. Ezek a vállalatok olyan körülmények között kezdték meg tevékenységüket, amelyek nem voltak kedvezőek számukra, és ez a sérülékenység az új felszámolási eljárásokban is megmutatkozott: augusztus hónapban az érintett cégek aránya meghaladta a 40százalékot. Ezzel szemben a hosszabb ideje működő vállalatok általában stabilabb alapokon állnak, ám még így is az augusztusi új felszámolási eljárások egynegyede olyan cégeket érintett, amelyek már 10 évnél régebben kezdték meg működésüket.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) augusztusi értéke átlagosan 10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Vas, Tolna és Veszprém vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 07:30:05
Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS