„Augusztusi fordulat”: több céget alapítottak, mint amennyi megszűnt

2023. 09. 19., 17:19

2023 augusztusáig a vállalkozások száma 10,5 ezerrel csökkent. Augusztusban az alapítások az idei évben először haladták meg a megszűnéseket. Az újonnan indított felszámolások száma 1200 fölé emelkedett, ezekben továbbra is a 3–5 éves cégek a leginkább érintettek.

A magyar gazdaság pillanatképe a cégek alkalmazkodóképességét próbára teszi az elmúlt időszakban. A magyar gazdaság 2023 második negyedévében 2,4 százalékos visszaesést szenvedett a 2022-es évhez képest, amit a mezőgazdaság erős teljesítménye mérsékelt valamelyest. Az iparban látható egy rövid távú növekedés júliusban az előző hónaphoz képest, viszont a kiskereskedelmi forgalom és az infláció aggályos trendeket mutatott, különösen az energia- és üzemanyagárak terén. Ugyanakkor a foglalkoztatottság növekedése pozitív jel. Visszatükröződik-e ez a cégtrendben?

Az OPTEN adatai alapján az év elejétől kezdve augusztusig a cégek száma közel 10,5 ezerrel csökkent. Egy nyolchónapos trendet követve az augusztusi hónap nem hozott váratlan változást. Az elmúlt hónapokban tapasztaltak alapján a cégalapítások száma folyamatosan elmaradt a megszűnésekétől, azonban augusztusban változás következett be, amikor az új cégek száma, bár csekély mértékben, de meghaladta a megszűnésekét. Ez azt sugallja, hogy szeptemberben akár módosulhat a korábbi cégtrend.

Az elmúlt hat év szezonális átlagához mérten a 2 140-es cégalapítási adat nem emelkedik ki. Augusztusban a megszűnések száma kissé 2 000 fölött alakult, ami a hatéves átlag közel háromnegyedét teszi ki. A megszűnések idén a legalacsonyabb értéket adták, de az augusztus jellemzően visszafogottabb értékeket hozott a múltban is. „Fordulat a cégtrendben akkor következhet be, mondhatjuk tendenciának, ha szeptemberben a megszűnések száma nem éri el az augusztusi értéket. Mivel a szeptember egy aktívabb időszak szokott lenni augusztushoz képest, az események is magasabb fordulaton pörögnek, még korainak tartanám elkönyvelni a cégtrend esetleges változását” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az újonnan indított felszámolási eljárások száma továbbra is központi kérdés marad. Augusztusban jelentős csökkenés tapasztalható; a számok már nem a kétezres szint közelében mozognak, hanem 1 200 fölött alakultak. „Bár az újonnan indított felszámolási eljárások száma még mindig magas, augusztusra érzékelhető visszaesés következett be. Az elmúlt hat év során az érték rendszerint ezer alatt mozgott, egészen a járvány miatti intézkedésekig. Bár a trend csökkenő tendenciát mutat, az elkövetkezendő hónapokban válik majd egyértelművé, milyen mértékben csökken a moratórium hatása. Jelenleg is látható, hogy azok az új felszámolási eljárások, melyek nem voltak a moratórium alatt, egyre nagyobb arányt képviselnek” – értékelt Alföldi Csaba.

Az augusztusi számok rávilágítottak arra, hogy a 3-5 éves működésű cégek különösen sérülékenyek a járvány hatásaira. Ezek a vállalatok olyan körülmények között kezdték meg tevékenységüket, amelyek nem voltak kedvezőek számukra, és ez a sérülékenység az új felszámolási eljárásokban is megmutatkozott: augusztus hónapban az érintett cégek aránya meghaladta a 40százalékot. Ezzel szemben a hosszabb ideje működő vállalatok általában stabilabb alapokon állnak, ám még így is az augusztusi új felszámolási eljárások egynegyede olyan cégeket érintett, amelyek már 10 évnél régebben kezdték meg működésüket.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) augusztusi értéke átlagosan 10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Vas, Tolna és Veszprém vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS