A tavalyi kedvezőtlen időjárás után sok kisebb, jellemzően melléktevékenységként dinnyét termelő hagyja abba a termelést, így várhatóan újabb 5 százalékkal csökkenhet idén hazánkban a görögdinnye termőterülete. Ugyanakkor a nagyobb termelőknél még jobban előtérbe kerülnek a korszerűbb technológiák és a minőség, így egyelőre – ha az időjárás is kedvez – termésmennyiségben nem számítanak kiesésre a szakemberek. A vetőmageladásokból származó előrejelzések szerint idén még több magszegény görögdinnyére számíthatunk, melyek iránt folyamatosan nő a kereslet, a sárgadinnye esetében egyelőre nincsen számottevő változás.
A magyarországi éves átlag görögdinnyefogyasztás 10-12 kg/fő, a hazai termesztés ennél többet is el tud látni. A görögdinnye termesztésünk közel 60 százaléka belföldön kerül értékesítésre és átlagosan 40 százalék megy exportra, de utóbbi az elmúlt években folyamatosan csökkent. Az exportpiacunk növeléséért konkurens országokkal is meg kell küzdeni.
Szezon eleji egyeztető fórumot tartott 2021. március 2-án a Nemzeti Agárgazdasági Kamara Dinnye Munkacsoportja és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Mint a megbeszélésen elhangzott, most kezdődik a palánták nevelése, és remélik, hogy esetleges április végi, májusi fagyok nem tizedelik majd meg a kiültetett dinnyéket és a koronavírus-válság sem lesz jelentős negatív hatással az ágazatra az értékesítési időszakban.
A 2020-as évben a tavaszi hidegek miatt későn indult a dinnyeszezon, ellenben tovább tartott. A megszokottnál kevesebb görögdinnye ment exportra (sajnos úgy tűnik, hogy erős volt a konkurencia a célországokban), de szerencsére itthon jelentős volt a fogyasztói igény a magyar dinnye iránt. A kamara a termelői szervezettel közösen idénre is tervez fogyasztásösztönző kampányt.
Egyre több jel mutat arra, hogy az ágazatban zajlik egyfajta koncentráció, azaz számos kisebb termelő felhagy a tevékenységével, ugyanakkor a közepes és nagy méretű vállalkozások a modernebb technológiák, a professzionálisabb szemlélet felé fordulnak. Mindez középtávon ismét növekedést fog jelenteni az ágazatnak.
A két legjelentősebb termőkörzetben, Békés és Szabolcs-Szatmár régióban idén várhatóan csökkenhet a termőterület, míg Baranyában, Tolna-Fejérben, Heves-Jászságban és a szórvány területeken (például a Kisalföldön) nem várnak jelentősebb mértékű területváltozást.
A termesztők a csomagolás terén is újításra törekednek, már van olyan térség, ahol a termelő nevével, telefonszámával ellátott dinnyéket árusítanak, ezáltal is garantálva a minőséget, nyomonkövethetőséget.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.