Átalakul a dinnyetermesztés Magyarországon

2021. 03. 10., 16:00

A tavalyi kedvezőtlen időjárás után sok kisebb, jellemzően melléktevékenységként dinnyét termelő hagyja abba a termelést, így várhatóan újabb 5 százalékkal csökkenhet idén hazánkban a görögdinnye termőterülete. Ugyanakkor a nagyobb termelőknél még jobban előtérbe kerülnek a korszerűbb technológiák és a minőség, így egyelőre – ha az időjárás is kedvez – termésmennyiségben nem számítanak kiesésre a szakemberek. A vetőmageladásokból származó előrejelzések szerint idén még több magszegény görögdinnyére számíthatunk, melyek iránt folyamatosan nő a kereslet, a sárgadinnye esetében egyelőre nincsen számottevő változás.

A magyarországi éves átlag görögdinnyefogyasztás 10-12 kg/fő, a hazai termesztés ennél többet is el tud látni. A görögdinnye termesztésünk közel 60 százaléka belföldön kerül értékesítésre és átlagosan 40 százalék megy exportra, de utóbbi az elmúlt években folyamatosan csökkent. Az exportpiacunk növeléséért konkurens országokkal is meg kell küzdeni.

Szezon eleji egyeztető fórumot tartott 2021. március 2-án a Nemzeti Agárgazdasági Kamara Dinnye Munkacsoportja és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Mint a megbeszélésen elhangzott, most kezdődik a palánták nevelése, és remélik, hogy esetleges április végi, májusi fagyok nem tizedelik majd meg a kiültetett dinnyéket és a koronavírus-válság sem lesz jelentős negatív hatással az ágazatra az értékesítési időszakban.

A 2020-as évben a tavaszi hidegek miatt későn indult a dinnyeszezon, ellenben tovább tartott. A megszokottnál kevesebb görögdinnye ment exportra (sajnos úgy tűnik, hogy erős volt a konkurencia a célországokban), de szerencsére itthon jelentős volt a fogyasztói igény a magyar dinnye iránt. A kamara a termelői szervezettel közösen idénre is tervez fogyasztásösztönző kampányt.

Egyre több jel mutat arra, hogy az ágazatban zajlik egyfajta koncentráció, azaz számos kisebb termelő felhagy a tevékenységével, ugyanakkor a közepes és nagy méretű vállalkozások a modernebb technológiák, a professzionálisabb szemlélet felé fordulnak. Mindez középtávon ismét növekedést fog jelenteni az ágazatnak.

A két legjelentősebb termőkörzetben, Békés és Szabolcs-Szatmár régióban idén várhatóan csökkenhet a termőterület, míg Baranyában, Tolna-Fejérben, Heves-Jászságban és a szórvány területeken (például a Kisalföldön) nem várnak jelentősebb mértékű területváltozást.

A termesztők a csomagolás terén is újításra törekednek, már van olyan térség, ahol a termelő nevével, telefonszámával ellátott dinnyéket árusítanak, ezáltal is garantálva a minőséget, nyomonkövethetőséget.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.