A magyar cégvezetők a saját bőrükön érezték meg a jól működő informatikai háttér előnyeit, de sokan még mindig csak rövidtávú tűzoltásként tekintenek a távoli munkavégzésre – derült ki az Infosector Kft. friss kutatásából. A felmérés eredményei rámutattak, hogy habár számos cég életére volt pozitív hatással a távmunka, a vezetők közül sokan hajlamosak továbbra is alulértékelni az IT fejlesztések jelentőségét. A szakértők ugyanakkor kiemelték, hogy ha ezek a megoldások kézzelfogható előnyökkel járnak a szervezet részére, a vezetők ma már sokkal könnyebben döntenek az informatikai megoldásokba való befektetés mellett, mint a pandémiás válság előtt bármikor.
Az országszerte több mint 250 vállalati és kkv ügyféllel rendelkező Infosector kutatásában cégvezetők válaszait gyűjtötték össze a pandémia által okozott kihívások kezeléséről és a helytől független munkavégzés fontosságáról. A hat pontból álló kérdőívben a megkérdezetteknek egy tízes skálán kellett értékelniük az állításokat azok alapján, hogy mennyire igaz cégükre az adott kijelentés.
Sok céget mentett meg az informatika, de a cégvezetők hajlamosak alulértékelni a jelentőségét
Az első kérdésre adott válaszok alapján kijelenthető (7,9-es átlag), hogy a cégvezetők döntő többsége hosszútávon is elérhetővé tette a helytől független, rugalmas munkavégzést a munkatársak számára. Ez az újítás a pandémiás válság nehezebb szakaszaiban sokak számára a cég életben maradását tette lehetővé, hiszen a veszteségek csökkentésében nagy szerepet játszott a helytől független munkavégzés. A válaszadók ennek fontosságát 7,6-os átlaggal értékelték.
A vírushelyzet berobbanásakor elsősorban a tűzoltás volt a cél, sokan kifejezetten rövidtávú befektetésként tekintettek a home office bevezetésére.
„Az olyan újítások, mint a Microsoft Teams vagy a távolról elérhető VPN hálózatok jól vizsgáztak, sok cég azonban nem hosszútávú értékteremtésként, hanem csak ideiglenes megoldásként gondolt erre a területre” – mondta Gungl Ágoston, az Infosector Kft. ügyvezetője.
A kutatás eredményei szerint a pandémia alatt bevezetett informatikai fejlesztések nem mindenhol maradnak a cég folyamatának részei (5,45), ami aggasztó képet fest a magyar vállalkozások egy részének hosszútávú gondolkodásáról. A helytől független munkavégzés ugyanakkor ennél jobb átlagot ért el: a 6,4-es eredmény rámutat, hogy a cégek fejlődni tudtak a hatékonyság területén, valamint a dolgozók többsége is érettebbé vált a digitális munkavégzésben (6,2-es átlag). Ez az eredmény egyben azt is jelenti, hogy az általános tapasztalat pozitív, de a folyamatok finomhangolására továbbra is szükség van.
Rövidtávon is bizonyítani kell
A cégvezetők szemléletéről biztató képet fest az is, hogy a teljes újranyitás után is terveznek informatikai és digitális fejlesztéseket (7-es átlag), elsősorban a versenyelőny kiépítésére vagy a hatékonyság javítására.
„A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a magyar cégvezetők többsége elismeri a home office előnyeit, ugyanakkor vágyik arra is, hogy részben vagy egészben régi kerékvágásban folytatódhasson az üzletmenet. Ezért egyre népszerűbbek az úgynevezett hibrid iroda megoldások is, amikor egy jól működő rendszer keretében otthon és az irodában is ugyanolyan értékű munkát tud végezni a szervezet”– mondta Gungl Ágoston.
Hozzátette: „A válság alatt bevezetett informatikai fejlesztések sok cég számára a túlélést biztosították, így mi is azt látjuk a piacon, hogy a döntéshozók sokkal nyitottabbá váltak a technológiai megoldások iránt, és elkezdték értékelni a jó IT háttér előnyeit. Ennek kiépítésekor azonban fontos, hogy láttassuk a hétköznapokat megkönnyítő kézzelfogható előnyöket. A megoldásainkkal folyamatosan arra kell törekedni, hogy támogassuk a kényelmesebb, gyorsabb és költséghatékonyabb szervezet létrejöttét. Ez az a nagy cél, amit minden informatikai cégnek szem előtt kellene tartani a partnerségek kialakítása során.”
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.