A VOSZ jelentősebb erőforrásokat mozgósít MI-képzésre

A VOSZ jelentősebb erőforrásokat mozgósít MI-képzésre
2025. 04. 01., 21:40

A VOSZ országos vállalkozói fórumsorozatának veszprémi rendezvényén a partneri kapcsolatok erősítésének fontosságát is hangsúlyozták.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Veszprém Vármegyei Szervezetének vállalkozói fórummal egybekötött beszámolót közgyűlését március 25-én Veszprémben rendezték meg.

„A mostani időszak legnagyobb kihívása a bizonytalanság, ami ugyanúgy érinti az önkormányzatokat, mint a vállalkozásokat” – mondta Porga Gyula, Veszprém polgármestere. Hozzátette: „talán soha nem voltunk ennyire rákényszerítve az együtt gondolkodásra, mint a mai körülmények között. Nemcsak a kihívásokat kell a lehető legpontosabban definiálni, hanem azokra közösen kell választ adni.”

A VOSZ elnöke, Eppel János előadásában úgy fogalmazott: „szeretnénk minél hatékonyabban képviselni a vállalkozókat. A most már minden vármegyében elérhető vállalkozásfejlesztési irodáink legfontosabb feladata, hogy legyen olyan hely, ahol profi tanácsadókkal lehet személyes kapcsolatot kialakítani”. Gyors, hatékony és vállalkozásbarát szolgáltatásokat kívánnak nyújtani a Demján Sándor Program támogatásával, a kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Program termékeivel, a saját fejlesztésű VOSZPort applikációval. Utóbbival az a cél, hogy a vállalkozások az összes adminisztrációs ügyüket, bejelentési kötelezettségüket, NAV-ügyintézéseket, CRM-feladataikat egy platformon tudják intézni. Tovább fejlesztik az applikációt, lízing- és biztosítási termékek is elérhetőek lesznek.

Eppel János szerint az elmúlt öt év semmihez sem hasonlítható, hiszen a Covid-járvány, a háborús helyzet, és emiatt a nemzetközi szállítási láncok megszakadása, az infláció, az energiaválság, a banki kamatok emelkedése, a gazdasági recesszió olyan helyzetet teremtett, amely miatt a vállalkozások nehezen tudták tervezni üzletmenetüket, működésüket.

Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója, a VOSZ társelnöke Veszprém vármegye és Magyarország gazdasági helyzetét elemezve kiemelte, hogy 2024-ben a vármegyék között itt volt a legnagyobb a foglalkoztatás aránya.  Kovács Attila, a VOSZ Energetikai Szekciójának szakértője, a Walker and Weights értékesítési vezetője a VOSZ Vállalkozói Energiatudatosság Fejlesztése Programját ismertette.

Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese, Veszprém vármegyei elnöke arra bíztatta a vállalkozásokat, hogy növeljék a hatékonyságot, fejlesszék a cégüket, nyissanak a mesterséges intelligencia felé. Közölte: a VOSZ jelentősebb erőforrásokat fog mozgósítani a vállalkozások MI-képzésére. Ennek szellemében április 10-én a Pécsi Tudományegyetem Tudásközpontjában rendezik meg a VOSZFESZT-et, a III. Vállalkozói Szabadegyetemet, amely idén a mesterséges intelligencia kérdéseire fókuszál szakértők interaktív előadásaival.

(A fotón Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese, Veszprém vármegyei elnöke.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS