A vadállomány kezeléséről egyeztettünk a szlovákokkal

2021. 11. 10., 15:15

A magyar kormány egyértelműen elkötelezett a természeti értékek megőrzése és az erőforrások fenntartható hasznosítása mellett, ezért fontos, hogy a vadállomány kezelésével kapcsolatban is folyamatos szakmai párbeszédet folytassunk szomszédainkkal és megosszuk egymással a tapasztalatainkat – emelte ki Zambó Péter Kistapolcsányban, a Milan Kyseľ szlovák államtitkárral történt kétoldalú egyeztetésen.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy az alig egy hónappal ezelőtt zárult budapesti Természeti és Vadászati Világkiállításon megkezdett párbeszédet folytatja a két állam, magasabb szintre emelve a vadállomány kezelésével kapcsolatos párbeszédet.

Hozzátette: erre azért van szükség, mert a természeti erőforrások kezelésével kapcsolatban a gazdálkodás jelentőségét még az Európai Unióban is sokan alábecsülik, vagy figyelmen kívül hagyják. Példaként említette az Európai Bizottság által tagállami egyeztetés nélkül beterjesztett közös Erdőstratégiát, amely folyamat ellen a Visegrádi Négyek országai, köztük Szlovákia és Magyarország is tiltakozott.

Említést tett arról is, hogy a közelmúltban valótlanul azt állították, hogy Magyarország a Glasgow-i Klímakonferencián nem írta alá a globális erdőirtások elleni fellépést szorgalmazó nyilatkozatot.

„Fontos a párbeszéd, hiszen, a régióban hasonló helyzetekkel és feladatokkal szembesülünk, ugyanazon természeti és társadalmi környezetben gazdálkodunk” – emelte ki Zambó Péter.

A kétoldalú megbeszélésen elhangzott, hogy az Agrárminisztérium kiemelten kezeli a vadállomány által okozott erdő- és mezőgazdasági vadkár kérdéskörét, amellyel kapcsolatban a magyar delegáció bemutatta az agrártárca és a szakmai szervezetek bevonásával a közelmúltban készített egységes vadkárbecslési útmutatók alkalmazásának eredményeit. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik az Agrárminisztérium azon induló programja, amelynek keretében az állami erdőgazdaságok területéről elbontják a funkciójukat betöltött, az élőhelyeket feldaraboló egykori vadvédelmi kerítéseket.

„A magyar agrárium, és azon belül a vadgazdálkodás számára új kihívást jelentenek az egyre nagyobb számban jelen lévő nagyragadozók, mint a medve, a farkas és a hiúz. Ezen a területen új szakmai együttműködés kialakítása a célunk, amelynek keretében hasznosítani tudjuk a szlovák fél jelentős tapasztalatait” – összegezte az államtitkár.

(AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS