A svájci székhelyű sportszövetségek kétharmada él a mentőcsomag-ajánlattal

2020. 06. 08., 13:00

A svájci székhelyű nemzetközi sportszövetségek kétharmada él a helyi kormány és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kínált mentőcsomaggal, amelyet a koronavírus-járvány negatív hatásainak ellensúlyozására dolgoztak ki.

„Kétféle segítségnyújtásról beszélhetünk. Az egyik a munkavállalók megtartását segíti, a másik egy szabad felhasználású kölcsön – mondta Francesco Ricci Bitti, a nyári olimpiai sportágak szövetségének (ASOIF) elnöke.

A május 13-án kihirdetett hitelfolyósítási programban a NOB és a svájci állam 50-50 százalékban vesz részt, s ez azokat a szövetségeket hivatott segíteni, amelyek a pandémia miatt világversenyek halasztására vagy törlésére kényszerültek.

A NOB emellett létrehozott egy 150 millió dolláros alapot is, amely a sportszövetségek mellett a nemzeti olimpiai bizottságokat és más érintett szervezeteket segít a tokiói játékok jövő évre halasztásával kialakult helyzetben.

A nemzetközi sportági szövetségek közül több mint ötvennek a székhelye található Svájcban. A sportlövő-, a súlyemelő- és a kézilabda-szövetség már jelezte, hogy nem tart igényt a pénzügyi segítségre.

Ezzel összhangban Ricci Bitti úgy véli, hogy a legtöbb nemzetközi sportági szövetség gazdasági helyzete pozitív.

„A szövetségeknek van pénzügyi tartaléka. Sok függ attól, hogy meddig tart a világjárvány, de ha a várakozásoknak megfelelően javul a helyzet, akkor úgy gondolom, minden szövetség jól jön majd ki a történtekből” – fogalmazott az ASOIF vezetője. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS