A mesterséges intelligencia nem helyettesíti a pr-szakemberek munkáját

2023. 11. 09., 13:08

Tíz pontban foglalta össze az ICCO, a világ legnagyobb pr-szervezete a mesterséges intelligencia etikus felhasználásának alapelveit.

A 41 pr-szövetségen keresztül 3000 pr-ügynökséget képviselő Nemzetközi Kommunikációs Tanácsadói Szervezet (ICCO) közzétette, hogy mely alapelvek szerint használhatják a pr-szakemberek a mesterséges intelligenciát (AI) (Varsói Alapelvek). A szervezet elnöke szerint a mesterséges intelligencia gyors fejlődése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a public relations szakma számára, az AI azonban nem helyettesítheti a pr-szakemberek munkáját.

A Varsóban elfogadott tíz alapelv célja, hogy segítse a pr-szakmát abban, hogyan viszonyuljon a mesterséges intelligenciához. A nyilatkozat kiemeli: a mesterséges intelligenciának ki kell egészítenie, nem pedig helyettesítenie kell a pr-szakemberek szakértelmét, ítélőképességét és kreativitását. Az AI folyamatosan fejlődik, ezért kiemelten fontos „az alkalmazkodóképesség és az éberség a pr-szakma részéről”.

„A Magyar PR Szövetség is bekapcsolódott az ICCO etikai munkájába, részt vettünk a párbeszédben, amelynek eredménye lett a Varsói Alapelvek. A technológiai fejlődés nem ismer határokat – az MPRSZ tagjait ugyanúgy érinti, mint bármely más ország szakembereit – ezért különösen fontos, hogy megismerjük és kövessük a nemzetközi ajánlásokat” – mondta Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

A Varsói Alapelvek:

1. Átláthatóság, nyilvánosságra hozatal és hitelesség

A pr-szakembereknek átlátható módon nyilvánosságra kell hozniuk, ha a mesterséges intelligenciát olyan tisztán mesterséges tartalmak létrehozására használják, amelyek a nyilvánosság valóságról alkotott képének torzításával fenyegetnek. Az AI-generált tartalom használatának közzététele létfontosságú, különösen a deep fake korában.

2. Pontosság, tényellenőrzés és a dezinformáció elleni küzdelem

A pr-szakembereknek biztosítaniuk kell, hogy a mesterséges intelligenciával támogatott tartalom pontos, megbízható és tényellenőrzött legyen a terjesztés előtt. Az AI-eszközök használata a tényellenőrzésre és a dezinformáció és a félretájékoztatás leleplezésére bátorítandó; azonban figyelembe kell venni, hogy számos nyilvánosan elérhető generatív AI eszköz rendszeresen pontatlan információkat szolgáltat, ezért a tényellenőrzés az AI eszközökön kívüli forrásokban is szükséges. Tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia gyorsan képes hamis információt létrehozni és terjeszteni, a pr-szakembereknek különösen ébernek kell lenniük az ilyen információk véletlen vagy szándékos terjesztésével kapcsolatban.

3. Adatvédelem, adatvédelem és felelősségteljes megosztás

A pr-szakembereknek a legnagyobb gondossággal kell kezelniük az ügyféladatokat és az ügyfelek számára bizalmas információkat, és be kell tartaniuk az adatvédelmi előírásokat. Felelősséggel tartoznak az ellenőrzött és nem megtévesztő tartalmak megosztásáért.

4. Elfogultságok felderítése, mérséklése és befogadás

A pr-szakembereknek aktívan fel kell ismerniük és kezelniük kell a mesterséges intelligenciával támogatott tartalmakból eredő előítéleteket, és fel kell tárniuk a mesterséges intelligencia inkluzívabb kampányok érdekében történő felhasználásának lehetőségét. Az inkluzivitás biztosítása érdekében fontos továbbá, hogy az AI-modellek képzéséhez változatos adatokat használjanak.

5. Szellemi tulajdon, szerzői jogi megfelelés és médiaműveltség

A pr-szakembereknek tiszteletben kell tartaniuk a szerzői jogokat és a szellemi tulajdonjogokat, amikor a mesterséges intelligenciát bármilyen formában használják. Elő kell mozdítaniuk a médiaműveltséget az AI-alapú tartalmakkal és a deep fake-kel kapcsolatban.

6. Emberi felügyelet, beavatkozás és együttműködés

A pr-szakembereknek be kell építeniük az emberi felügyeletet és beavatkozási lehetőséget az AI-alapú tartalomkészítési folyamatba, és együtt kell működniük az AI-szakértőkkel, hogy információt és iránymutatást kapjanak.

7. Kontextuális megértés, adaptáció és személyre szabás

A pr-szakembereknek elemezniük kell a különböző csatornák és célközönségek számára a mesterséges intelligenciával támogatott tartalmak kontextusát és megfelelőségét, és fel kell tárniuk a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a személyre szabott élmények érdekében.

8. Felelős automatizálás és hatékonyság

A pr-szakembereknek az ismétlődő feladatok automatizálására és a hatékonyság növelésére kell felhasználniuk a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy az etikai normák és a szakmai szakértelem sérülne.

9. Folyamatos nyomon követés, értékelés és visszajelzés

A pr-szakembereknek rendszeresen nyomon kell követniük és értékelniük kell a mesterséges intelligenciával támogatott tartalmak teljesítményét és hatását, és lehetőséget kell adniuk a visszajelzésre.

10. Etikus szakmai fejlődés, oktatás és mesterséges intelligencia érdekérvényesítés

A pr-szakembereknek folyamatos tanulást és szakmai fejlődést kell folytatniuk, hogy naprakészek maradjanak a mesterséges intelligencia fejlődésével és az etikai megfontolásokkal kapcsolatban. Felelősek azért, hogy a tágabb médiatérben támogassák a mesterséges intelligencia etikus használatát és gyakorlatát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-04 15:20:00
Folyamatosan csökken a hazai ingatlanállomány hőveszteségi mutatója, ami az energetikai jellemzők javulását, a lakásállomány lassú megújulását mutatja – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions üzletág-igazgatója az V. Energetikai Iránytű legfontosabb megállapítását.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS