Szinte nincs olyan magyar, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője, egy lakos átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni – derült ki az ALTEO Csoport megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek ezek jelentőségéről, egy dologban azonban 80 százalékuk egyetért: a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége.
Országos reprezentatív kutatást készített az ALTEO Csoport, hogy felmérje a hazai lakosság környezetvédelemhez kapcsolódó ismereteit és magatartását. A válaszadók 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, 82 százalékuk pedig úgy látja, hogy az ő életére is közvetlen hatással vannak a környezeti problémák. A megkérdezettek 63 százaléka szerint a környezetvédelem annyira fontos, hogy a következő generációk sorsa függ tőle, de közel egyharmaduk még nincs meggyőződve arról, hogy ez lenne jelenleg az emberek egyik legfontosabb feladata.
Az eredmények szerint a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben, közülük is 31 százalék nagyon aggódik a lehetséges következmények miatt. Ebben főleg a budapestiek és az egyetemi végzettségűek érintettek, ők azok ugyanis, akik leginkább tisztában vannak a bolygónkat veszélyeztető tényezőkkel.
A kutatás arra is választ keresett, hogy melyek ma Magyarországon a legismertebb környezeti problémák. A legtöbben az általánosabb vagy a magyarokat közvetlenül érintő jelenségeket emelték ki, és átlagosan tizenkettőt tudtak felsorolni. Ezek közül a legismertebbek a levegőszennyezés (83 százalék), a túlzott erdőirtás (81 százalék), az étel- víz-, energia-, és ruhapazarlás (75 százalék), a klímaváltozás (73 százalék) és a globális felmelegedés (71 százalék) voltak.
Az egyes demográfiai csoportok tájékozottsága között igencsak nagy különbségek mutatkoztak. A 20-29 éves fiatalok körében a hulladékok újrahasznosítása és a globális felmelegedés a legismertebb problémák, az egyetemi végzettségűeknél pedig a pazarlás és magas szén-dioxid kibocsátás. A budapestiek az utóbbi mellett különösen sokszor említették a műanyagszennyezést, amellyel 83 százalékuk találkozott már valamilyen formában.
A környezeti problémák ismertsége ugyanakkor nem egyenlő azzal, hogy mennyire gondolják őket fontosnak a válaszadók. „Erre külön rangsort állíttattunk fel, mely szerint a legtöbben a túlzott erdőirtástól és a zöldnövényzet telepítésének hiányától tartanak. Ezt követi fej fej mellett a globális felmelegedés és a levegőszennyezés, majd pedig a klímaváltozás problémaköre. Sokan kiemelték a veszélyes hulladéknak számító használt elektronikai cikkek felhalmozódását is, melyek ártalmatlanítása egyre nagyobb kihívást jelent az emberiség számára” – ismertette az eredményeket Szabó Beatrix, az ALTEO Integrált Irányítás Rendszer vezetője.
Mindenki tehet róla és tehet ellene
Tízből nyolc válaszadó szerint mindenki felelős a környezeti problémákért és azok megoldásáért, míg 19 százalékuk a vállalatoktól, országoktól és a globális szervezetektől vár érdemi lépéseket. Utóbbi inkább a férfiakra jellemző, a nők nagyobb arányban tartják fontosnak a kollektív felelősségvállalást. Tízből kilenc ember határozottan állította, hogy maga is tesz a problémák ellen, közel felük pedig úgy látja, hogy a vállalatok is kiveszik a részüket a környezetvédelemből.
A top három dolog, amit a magyarok megtesznek a zöldebb jövőért, az a szelektív hulladékgyűjtés, az energia-, víz- és élelmiszerpazarlás elkerülése, valamint a vásárlás visszafogása. A megújuló energia használata minden tizedik háztartásban merül fel, míg elektromos vagy hibrid autót a válaszadók 4 százaléka vezet. Összességében az 50 év felettiek és a magasabb végzettséggel rendelkezők a legaktívabb környezetvédők.
„Mi az ALTEO-nál abban hiszünk, hogy lehetőségeihez mérten mindenkinek tennie kell az élhető jövőért, amelynek első lépése a közös gondolkodás és a párbeszéd. Vezető energetikai szolgáltató vállalatként elkötelezettek vagyunk a fenntartható fejlődésért; a természeti, társadalmi és gazdasági erőforrások jövő generációk számára történő megőrzése mellett. A kezdetektől fogva olyan döntéseket hozunk, amelyek egyszerre veszik figyelembe a környezeti, társadalmi és pénzügyi szempontok fenntarthatósági hármasát. Ezért hagyományainkhoz híven idén is közzétesszük integrált fenntarthatósági jelentésünket, amelyben részletesen és közérthető módon számolunk be az élhető jövő érdekében tett intézkedéseinkről”– tette hozzá Szabó Beatrix.
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.