A magyarok 87 százaléka klímaszorongó

2021. 04. 11., 12:00

Szinte nincs olyan magyar, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője, egy lakos átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni – derült ki az ALTEO Csoport megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek ezek jelentőségéről, egy dologban azonban 80 százalékuk egyetért: a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége.

Országos reprezentatív kutatást készített az ALTEO Csoport, hogy felmérje a hazai lakosság környezetvédelemhez kapcsolódó ismereteit és magatartását. A válaszadók 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, 82 százalékuk pedig úgy látja, hogy az ő életére is közvetlen hatással vannak a környezeti problémák. A megkérdezettek 63 százaléka szerint a környezetvédelem annyira fontos, hogy a következő generációk sorsa függ tőle, de közel egyharmaduk még nincs meggyőződve arról, hogy ez lenne jelenleg az emberek egyik legfontosabb feladata.​

Az eredmények szerint a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben, közülük is 31 százalék nagyon aggódik a lehetséges következmények miatt. Ebben főleg a budapestiek és az egyetemi végzettségűek érintettek, ők azok ugyanis, akik leginkább tisztában vannak a bolygónkat veszélyeztető tényezőkkel.

A kutatás arra is választ keresett, hogy melyek ma Magyarországon a legismertebb környezeti problémák. A legtöbben az általánosabb vagy a magyarokat közvetlenül érintő jelenségeket emelték ki, és átlagosan tizenkettőt tudtak felsorolni. Ezek közül a legismertebbek a levegőszennyezés (83 százalék), a túlzott erdőirtás (81 százalék), az étel- víz-, energia-, és ruhapazarlás (75 százalék), a klímaváltozás (73 százalék) és a globális felmelegedés (71 százalék) voltak.

Az egyes demográfiai csoportok tájékozottsága között igencsak nagy különbségek mutatkoztak.​ A 20-29 éves fiatalok körében a hulladékok újrahasznosítása és a globális felmelegedés a legismertebb problémák, az egyetemi végzettségűeknél pedig a pazarlás és magas szén-dioxid kibocsátás. A budapestiek az utóbbi mellett különösen sokszor említették a műanyagszennyezést, amellyel 83 százalékuk találkozott már valamilyen formában.

A környezeti problémák ismertsége ugyanakkor nem egyenlő azzal, hogy mennyire gondolják őket fontosnak a válaszadók. „Erre külön rangsort állíttattunk fel, mely szerint a legtöbben a túlzott erdőirtástól és a zöldnövényzet telepítésének hiányától tartanak. Ezt követi fej fej mellett a globális felmelegedés és a levegőszennyezés, majd pedig a klímaváltozás problémaköre. Sokan kiemelték a veszélyes hulladéknak számító használt elektronikai cikkek felhalmozódását is, melyek ártalmatlanítása egyre nagyobb kihívást jelent az emberiség számára” – ismertette az eredményeket Szabó Beatrix, az ALTEO Integrált Irányítás Rendszer vezetője.

Mindenki tehet róla és tehet ellene

Tízből nyolc válaszadó szerint mindenki felelős a környezeti problémákért és azok megoldásáért, míg 19 százalékuk a vállalatoktól, országoktól és a globális szervezetektől vár érdemi lépéseket. Utóbbi inkább a férfiakra jellemző, a nők nagyobb arányban tartják fontosnak a kollektív felelősségvállalást. Tízből kilenc ember határozottan állította, hogy maga is tesz a problémák ellen, közel felük pedig úgy látja, hogy a vállalatok is kiveszik a részüket a környezetvédelemből.

A top három dolog, amit a magyarok megtesznek a zöldebb jövőért, az a szelektív hulladékgyűjtés, az energia-, víz- és élelmiszerpazarlás elkerülése, valamint a vásárlás visszafogása. A megújuló energia használata minden tizedik háztartásban merül fel, míg elektromos vagy hibrid autót a válaszadók 4 százaléka vezet. Összességében az 50 év felettiek és a magasabb végzettséggel rendelkezők a legaktívabb környezetvédők. 

„Mi az ALTEO-nál abban hiszünk, hogy lehetőségeihez mérten mindenkinek tennie kell az élhető jövőért, amelynek első lépése a közös gondolkodás és a párbeszéd. Vezető energetikai szolgáltató vállalatként elkötelezettek vagyunk a fenntartható fejlődésért; a természeti, társadalmi és gazdasági erőforrások jövő generációk számára történő megőrzése mellett. A kezdetektől fogva olyan döntéseket hozunk, amelyek egyszerre veszik figyelembe a környezeti, társadalmi és pénzügyi szempontok fenntarthatósági hármasát. Ezért hagyományainkhoz híven idén is közzétesszük integrált fenntarthatósági jelentésünket, amelyben részletesen és közérthető módon számolunk be az élhető jövő érdekében tett intézkedéseinkről”– tette hozzá Szabó Beatrix.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-22 15:10:00
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.
2024-04-22 14:40:00
Míg tavaly márciusban 2,6 millió felhasználó rendelkezett SZÉP Kártyával, idén márciusra már 2,8 millióra nőtt a kártyabirtokosok száma; a költések összege a hónapban megközelítette az 59 milliárd forintot.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.