„A magyar kkv-stratégia a legjobb Európában”

„A magyar kkv-stratégia a legjobb Európában”
2022. 03. 23., 09:39

Small Business, Big Deal címmel szervezett nemzetközi hibrid konferenciát a Makronóm Intézet az OECD gazdasági tanácsadó testülete (Business at OECD), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) részvételével. A rendezvényen az Innovációs és Technológiai Minisztérium meghívásából részt vett Yoshiki Takeuchi, az OECD főtitkár-helyettese is.

„Az OECD közreműködésével készült magyar KKV Stratégia a legjobb Európában" – jelentette ki Alberto Carvalho Neto, a JEUNE, a legnagyobb európai fiatal vállalkozói szövetség elnöke.

A nemzetközi konferencia, amely a hazai és nemzetközi kis- és középvállalkozások jelenlegi és várható jövőbeli lehetőségeire és szakpolitikai támogatására fókuszál, Budapesten most első alkalommal, 2022. március 22-én került megrendezésre.

Yoshiki Takeuchi, az OECD főtitkár-helyettese köszöntőbeszédében méltatta Magyarország Kormánya és az OECD sikeres együttműködését a hazai KKV-stratégia megalkotásában. Elmondta: „A kis- és középvállalkozások gazdaságaink alapkövét jelentik, hiszen ezek a cégek biztosítják a foglalkoztatás oroszlánrészét, továbbá az innováció és növekedés hajtóerejét. A Covid-19 pandémia okozta gazdasági válság nagy nyomás alá helyezte a KKV-kat, amelyek viszont mára a kormányzati intézkedéseknek, illetve a vállalkozások ellenálló- és alkalmazkodóképességének köszönhetően a krízishelyzetből való kilábalás kulcsszereplőivé váltak. A KKV-kat továbbra is kiemelten támogatnunk kell, véleményünk szerint erre három fókusz területen van szükség: beruházásösztönzés, digitalizáció és fenntarthatóság. Az OECD szorosan együttműködik Magyarországgal a KKV szektor fejlesztése érdekében. Támogatjuk és jógyakorlatnak, követendő példának tartjuk a kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó, 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó stratégiáját".

Makronóm Intézet által szervezett konferencia résztvevői elismerően nyilatkoztak és hasznos nemzetközi jó példaként méltatták a Magyar KKV Stratégiát és a hazai kis-és középvállalkozások támogatását segítő intézkedéseket.

„A magyar kkv stratégia operatív megvalósításából fakadó állami intézkedések nagyon jól célzottak, különösen az IKT-fejlesztések és a digitális átállás területén" – mondta Biserka Sladovic, a Horvát Munkaadók Szövetségének tanácsadója.

Dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár mutatta be a kormányzat válságkezelő intézkedéseit és eredményeit. „Az OECD segítségével alkottuk meg 2019-ben Magyarország első KKV stratégiáját. Meghallgattuk a vállalkozásokat és olyan vállalkozásfejlesztési rendszert alakítottunk ki, amiben gyorsan forráshoz jutnak, ráadásul nulla százalékos kamatra, amivel egy százmilliós hitelnél 25 millió forintot takarítanak meg a törlesztőrészleteken. Kilencszeresére növeltük a beruházásösztönző rendszerek hatékonyságát. Az elmúlt két év alatt háromszor annyi céget, mintegy 18.000 vállalkozást értünk el, mint az azt megelőző hat évben. 2010 előtt pedig ennek a töredékét. Biztosítjuk, hogy a források az adófizetők szempontjából jól hasznosuljanak: a nyertes pályázóknak másfélszer-kétszer-háromszor gyorsabb ütemben kell bővülniük, mint a GDP, ha ezt nem érik el, akkor a támogatásuk kamatmentes hitellé alakul. Előnyben részesítjük azokat a vállalkozásokat, amelyek élvonalbeli technológiákat és gazdaságzöldítési beruházásokat hajtanak végre és ösztökéljük a cégeket a digitalizációra, mert azok fogják megnyerni a 2020-as évtizedet és azok fogják megerősíteni a náluk dolgozók munkahelyeit, akik okosabban és szervezettebben dolgoznak."

A rendezvényre közel 20 országból érkeztek szakértők, többek között a régió legnagyobb gazdasági érdekképviseleteinek vezetői, az európai fiatal vállalkozói szövetség, a JEUNE elnöksége, az EuCham nemzetközi partnerei, valamint az Amazon és a Viber nemzetközi képviselői közül.

Kiemelkedő jelentőségű hazánk számára, hogy a legkiválóbb szakértők és az OECD KKV-kal foglalkozó legfontosabb szakértői Budapestre látogattak. „A kisvállalkozók a COVID miatt nagyon sérülékeny helyzetbe kerültek világszerte és nekünk, vállalkozói szervezeteknek fontos feladatunk, hogy az üzleti szféra valós igényei alapján segítsünk megfelelő eszközöket és programokat javasolni az OECD tagállamoknak. Ennek a munkának egy komoly mérföldköve ez a konferencia" – fogalmazott Dr. Kovács Patrik, a Business at OECD KKV bizottságának elnöke és a VOSZ Társelnöke.

„A magyar vállalkozások beruházásaihoz tudást is adunk: szakértői szolgáltatásokat vehetnek igénybe, modern mintaüzemeket látogathatnak a cégek és a világon egyedülálló módon a Vali.hu-n, a vállalkozói információs portálon három kattintásra személyre szabott támogatási lehetőségekhez juthatnak a vállalkozók. A tudásteremtésbe bevonjuk a cégeket is: az átalakított szakképzésben egy náluk dolgozó diák után havi 200-250 ezer forintot kaphatnak a vállalkozók, cserébe a minimálbér 60 százalékát, 140 ezer forintot kell adniuk a diákoknak. A 70 milliárdos felnőttképzési programban pedig arra képeztethetik munkavállalóikat, amire szeretnék és ehhez akár évi félmillió forintot is igénybe vehetnek a vállalkozások. A világon egyedülálló módon összekötöttük a felnőttképzési adatbázist a NAV adatbázisával, így meg tudjuk mondani egy képzésről, hogy elvégzése mennyivel növeli a foglalkoztathatóságot és a munkavállaló potenciális bérét" – folytatta Dr. György László a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer bemutatását.

A konferencia keretein belül a nemzetközi példák mellett bemutatásra kerültek szakpolitikai javaslatok is, valamint Cynthia Lavison, az OECD politikai elemzője bemutatta az Európai Bizottság és az OECD által közösen kifejlesztett Better Entrepreneurship Policy Toolkit használatának előnyeit is a résztvevőknek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS