A magyar cégeknek is meglepetéseket tartogathat a Brexit

Ez a magyar vállalkozások számára azzal jár, hogy 2020. december 31-ig elméletben követhetnék közvetett adók területén az eddigi gyakorlatokat. Mindazonáltal, az átmeneti időszakban is kiemelt figyelemmel kell kísérni a jogalkalmazási, hatósági gyakorlatot annak érdekében, hogy a folyamatos működés során ne érjék meglepetések a vállalkozásokat – mutatott rá dr. Gábor Zoltán, a Deloitte adó- és jogi osztályának szenior menedzsere.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti megállapodás első tervezetének 2018. márciusi megjelenése óta a vámokra és határokra vonatkozó rendelkezések nem változtak jelentősen. Az új fejlemények szerint az átmeneti időszak meghosszabbítható, azonban ez csak egy alkalommal lehetséges és 2020. július 1-ig dönteni kell róla. Az átmeneti időszak során a vámok, az áfa és a jövedéki adó kezelése lényegében ugyanaz marad, mint most; az Egyesült Királyság továbbra is a Vámunió és a Közös Piac része marad és hozzáfér a szükséges hálózatokhoz, informatikai rendszerekhez és adatbázisokhoz.

Az adó- és vámügyi adminisztratív együttműködésekről még egyeztetések folynak, de várhatóan a vámrendszer szempontjából az átmeneti időszak alatt a vámáru-nyilatkozatokat továbbra is úgy fogják kezelni, mint most, tehát az EU és az Egyesült Királyság között nem lesz rá szükség. Az átmeneti időszak után, amennyiben azt nem hosszabbítják meg és nem születik átfogó megállapodás a Jövőbeli Együttműködésről, akkor a korábbi megegyezés értelmében egy készenléti megoldást alkalmaznak majd, amíg egy újabb megállapodás hatályba nem lép. Az EU és az Egyesült Királyság között már született egy egyezmény Írországról és Észak-Írországról, amely egy „készenléti” megoldást is tartalmaz.

A készenléti terv lehetővé tenné egy Egyesült Királyság-Európai Unió vámterület létrehozását, ami azt jelentené, hogy nem lenne szükség vámilletékekre, kvótákra vagy az eredet ellenőrzésére az EU és a szigetország között. Észak-Írország szorosabban követné az Európai Unió Vámkódexét és a Közös Piachoz jobban igazodna, mint Nagy-Britannia. 

Bár a részletek még nem elérhetők, valószínűnek látszik, hogy az Egyesült Királyság és az EU között szükségesek lesznek behozatali és kiviteli nyilatkozatok, de Észak-Írország és Írország felé nem. A sajtóban sokan feltételezik, hogy bármely, az Egyesült Királyság és az EU közötti vámunió (akár a készenléti terv részeként, akár új kereskedelmi konstrukció részeként) megszüntetné a behozatali és kiviteli belépési feltételeket. Törökország azonban jelenleg vámuniót alkalmaz az EU-val, mégis fennállnak a behozatali és kiviteli követelmények – mondta dr. Schütt Attila, a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere.

Fontos megjegyezni, hogy a fentiek akkor irányadóak, ha az Európai Parlament jóváhagyását követően a Megállapodást jóváhagyja az Egyesült Királyság is. Amennyiben ez nem történik meg, az Egyesült Királyság a jelenlegi állás szerint 2019. március 29-én kilép az EU-ból és ugyanúgy kell kezelni, mint bármely más nem uniós országot.