A koronavírus járvány nem veszélyezteti a húsvéti tojásellátást

2020. 03. 27., 13:00

Nem kell aggódnia a magyar vásárlóknak, hogy a koronavírus okozta krízishelyzet miatt nem kerül friss hazai tojás a húsvéti asztalra. A tojástermelés folyamatos, az áruházláncok ellátása is biztosított, a pánikvásárlás nem indokolt, ugyanakkor áremelkedésre lehet számítani – közölte a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség).

A szövetség ismertette, hogy az elmúlt két hétben termelőtől függően átlagban 30-50 százalékkal több tojást igényeltek az áruházláncok. Ebben az időszakban most szinte mindennap olyan az élelmiszerboltok forgalma, mintha karácsonyra vagy húsvétra vásárolnának be az emberek.

Egy átlagos húsvétkor 270-280 millió darab tojás fogy, ez az éves fogyasztás nagyjából 10 százaléka. A hotelek, éttermek, menzák által felhasznált mennyiség csökkenése pótolja az eddig felmerült és még felmerülő lakossági igények fedezetét. A nagyüzemi termelés várhatóan 1,2-1,3 milliárd lesz ebben az évben, ágazati szinten nem csak tyúktelepítésre, hanem kapacitásbővülésre is számítanak.

Tavaly a nagyüzemi termelés enyhén 1,1 milliárd darabra csökkent. A regisztrált termelés a fogyasztás 47 százalékát biztosította tavaly, az import 27 százalékát, míg a háztáji termelés mintegy 600 millió darab tojással további 26 százalékot.

A regisztrált tojástermelők árbevétele tavaly 26,4 milliárd forint, az azt megelőző évben 26 milliárd forint volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly egy ember átlagosan 238 darab tojást fogyasztott Magyarországon, míg 2013-ban még 214 volt az átlagos fogyasztás fejenként.

Az árak emelkedését vetíti előre, hogy az elmúlt két hétben 2-3 forinttal emelkedtek a termelői árak, hosszú távon pedig 5 százalékos termelői áremelkedésre lehet számítani. Az emelkedést a nemzetközi szállítási költségek növekedésével, valamint azzal magyarázták, hogy több helyen emelkedett az importált takarmány alapanyagok ára is, és a forint-euró árfolyam sem kedvez az importnak.

A szövetség szerint ahhoz, hogy a lakosság tojásellátása hosszú távon is biztosítva legyen, az állatjólléti -és beruházási támogatások rendszerének továbbra is zavartalanul, a megszokott ritmusában kell működnie.

Kitértek arra is, hogy az élelmiszer-előállítókra mindig, az átlagos hétköznapokon is szigorú higiéniai szabályok vonatkoznak. A tojástermelő gazdák a mostani helyzetre való tekintettel több fertőtlenítést vezettek be, több kesztyű, védőruha és maszk fogy. Ahogy az egészségügyben, az élelmiszertermelési szektorban is a védőfelszerelés folyamatos biztosítására van szükség: a gazdák is mindent megtesznek, hogy ezeket beszerezzék. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS