A kisebb cégeknél kasszasiker az online pénztárgép bevezetése

2019. 05. 31., 10:15

Az online pénztárgépek jelentősen megnövelték a kis cégek bejelentett forgalmát. A szálláshely-szolgáltatási, valamint a vendéglátási szektor kisvállalkozói 30-40 százalék többletbevételt értek el az online pénztárgépek használatával – tájékoztatott Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

A forgalomnövekedés mellett az államkasszának is jelentős összeget hozott az online kassza bevezetése, ezért nem véletlen, hogy az Európai Unió tagállamain túl a magyar fejlesztésű online rendszer például Kolumbia és Szaúd-Arábia figyelmét is felkeltette – monda Izer Norbert államtitkár.

Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma 2012 és 2016 között a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatot összevonva 30-40 százalékkal növekedett.

A fehéredési hatás a közepes cégeknél is jelentős volt mind a két szektorban, a nagy cégek esetében viszont csak a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban találtak kapcsolatot az online pénztárgépek bevezetése és a bejelentett forgalom alakulása között.

A hazai fejlesztésű online pénztárgéprendszer technológiáját tekintve egyedülálló a világon. Minden egyes kasszában úgynevezett adóügyi ellenőrző egység működik, amely rögzíti, tárolja és rendszeresen továbbítja az adóhivatalhoz a pénztárgép adatait. Az információk elsősorban az értékesítésekről szólnak, de a rendszer rögzít számos műszaki mutatót és bizonyos eseményeket is, így például a ki- és bekapcsolást.

A hazai eredményekről szólva felidézte, hogy 2014. szeptember 1-től kötelező az online pénztárgépek használata. A rendszert jelenleg mintegy 210 ezer kassza alkotja, a gépekből átlagosan napi 10,3 millió nyugta fut be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kockázatelemzőihez. Az eddig beérkezett adatok mennyisége több mint 160 terabájtot tesz ki, az adatbázis több mint 30 milliárd nyugtát tartalmaz.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy az online pénztárgépek és más, az adóbeszedés hatékonyságát javító intézkedések nyomán 2013 és 2016 között 22 százalékról 13 százalékra csökkent az áfarés, vagyis az az összeg, amely a csalások és más okok miatt nem folyik be a költségvetésbe. Így a költségvetés több százmilliárd forint bevételhez jutott. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 09., 05:50
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-04-10 12:10:00
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.
2026-04-08 17:10:00
A harmadik negyedévi 5,4 százalék után 2025 negyedik negyedévében az ingatlanárak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet az Európai Unióban; a harmadik negyedévhez képest 0,8 százalékos volt a drágulás.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS