A kisebb cégeknél kasszasiker az online pénztárgép bevezetése

2019. 05. 31., 10:15

Az online pénztárgépek jelentősen megnövelték a kis cégek bejelentett forgalmát. A szálláshely-szolgáltatási, valamint a vendéglátási szektor kisvállalkozói 30-40 százalék többletbevételt értek el az online pénztárgépek használatával – tájékoztatott Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

A forgalomnövekedés mellett az államkasszának is jelentős összeget hozott az online kassza bevezetése, ezért nem véletlen, hogy az Európai Unió tagállamain túl a magyar fejlesztésű online rendszer például Kolumbia és Szaúd-Arábia figyelmét is felkeltette – monda Izer Norbert államtitkár.

Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma 2012 és 2016 között a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatot összevonva 30-40 százalékkal növekedett.

A fehéredési hatás a közepes cégeknél is jelentős volt mind a két szektorban, a nagy cégek esetében viszont csak a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban találtak kapcsolatot az online pénztárgépek bevezetése és a bejelentett forgalom alakulása között.

A hazai fejlesztésű online pénztárgéprendszer technológiáját tekintve egyedülálló a világon. Minden egyes kasszában úgynevezett adóügyi ellenőrző egység működik, amely rögzíti, tárolja és rendszeresen továbbítja az adóhivatalhoz a pénztárgép adatait. Az információk elsősorban az értékesítésekről szólnak, de a rendszer rögzít számos műszaki mutatót és bizonyos eseményeket is, így például a ki- és bekapcsolást.

A hazai eredményekről szólva felidézte, hogy 2014. szeptember 1-től kötelező az online pénztárgépek használata. A rendszert jelenleg mintegy 210 ezer kassza alkotja, a gépekből átlagosan napi 10,3 millió nyugta fut be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kockázatelemzőihez. Az eddig beérkezett adatok mennyisége több mint 160 terabájtot tesz ki, az adatbázis több mint 30 milliárd nyugtát tartalmaz.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy az online pénztárgépek és más, az adóbeszedés hatékonyságát javító intézkedések nyomán 2013 és 2016 között 22 százalékról 13 százalékra csökkent az áfarés, vagyis az az összeg, amely a csalások és más okok miatt nem folyik be a költségvetésbe. Így a költségvetés több százmilliárd forint bevételhez jutott. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS