A hazai kkv-k közel kétharmada tervez fejlesztést

2024. 08. 14., 12:10

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozás többsége, 61 százalék tervez valamilyen beruházást a következő egy év során – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Beruházási szándék szempontjából a top helyen egyértelműen az IT fejlesztések állnak, de közel minden ötödik kkv gondolkodik gépek, illetve gépjárművek beszerzésében is. Az eredményekből az is kiderül, hogy az informatikai fejlesztések nem a munkaerő kiváltása miatt várhatók, hanem éppen azoknál a cégeknél jellemző a technológiai szintlépés, ahol előre láthatóan nem csökken a dolgozók létszáma.

Nem dőlnek hátra a hazai vállalkozások, közel kétharmaduk tervez valamilyen beruházást a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő 12 hónapos várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján.

„Habár a 61 százalékos beruházási hajlandóság nem tekinthető kiugró eredménynek, hiszen 2022 második negyedévéig a 70 százalék körüli arány volt jellemző, az elmúlt két év ingadozó várakozásai után azonban pozitív, hogy nem mentünk le ismét 60 százalék alá. A fejlesztések célját tekintve továbbra is az informatikai beruházások állnak az élen, amivel a cégek 29 százaléka tervez. Ezt követi a gépek és a gépjárművek beszerzése, előbbivel a cégek 21, utóbbi 19 százaléka kalkulál” – számolt be Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője a vállalkozások várható bővítési szándékával kapcsolatban.

A nyugat-magyarországi és a szolgáltató cégek az élen

Elsősorban a nyugat-magyarországi vállalkozások aktívak a fejlesztéseket illetően, ott ugyanis a cégek 66 százaléka gondolkodik bővülésben, míg Kelet-Magyarországon 60, a közép-magyarországi régióban pedig 58 százalék ez az arány. Hasonló eltérés látható a szektorokat tekintve is. A szolgáltató cégeknél figyelhető meg kiugró fejlesztési szándék (66 százalék), míg a többi szektor közel hasonló szinten mozog: az ipari cégeknek 58, az agrár cégeknek 55, a kereskedelmi cégeknek pedig 54 százaléka tervez valamilyen fejlesztést.

Nem a munkaerő kiváltása céljából fejlesztenek a cégek

Az eredmények arra a gyakran felmerülő bizonytalanságra is választ adnak, hogy vajon a technológia mennyire veszélyezteti a munkánkat. Úgy tűnik, hogy egyelőre semmiképp. A kkv-k visszajelzései alapján ugyanis éppen azoknál a cégeknél a legnagyobb az informatikai fejlesztés előtt álló vállalkozások aránya, ahol szinten marad (30 százalék), vagy akár várhatóan még növekszik is dolgozói létszám (31 százalék). Míg azoknak a cégeknek, ahol csökkenő munkaerő-létszámmal terveznek, csupán 8 százaléka kalkulál a következő egy év során IT beruházással. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS