A hagyományos piacok háromnegyede már újra nyitva van

2020. 05. 14., 14:30

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint – a korábbi bezárásokat követően – jelenleg már a hagyományos piacok több mint 75 és a helyi termelői piacok 65 százaléka nyitva tart. A kamara hetek óta folyamatosan kérte és a jövőben is kéri a piacokat üzemeltető önkormányzatokat, vállalkozásokat, hogy ne zárják be piacaikat, illetve aki megtette, az nyissa ki újra. Ezek a létesítmények a szabályok betartásával még az áruházaknál is biztonságosabbak, illetve a helyi termelők, vállalkozások fennmaradását is segítik.

A piacoknak most még nagyobb a szerepük a helyi termékértékesítésben, mint valaha. A kamara ezért is kéri, hogy az önkormányzatok, piacüzemeltetők ne korlátozzák – többek közt – a primőr zöldségek, gyümölcsök, a dísznövények, vágott virágok, egynyári palánták, a helyi élelmiszerek forgalmazását. Segítsék ezzel is a településük, térségük termelőit, élelmiszer-előállítóit, virágkertészeit!

A piacok nyilvántartása nem a kamarához tartozik, ugyanakkor a köztestületnek saját gyűjtése szerint országosan 695 piacról van tudomása, ezek közül 423 a hagyományos és 272 a termelői piac. A kamara heti rendszerességgel végzett felmérése szerint a – a köztestület közbenjárásának is köszönhetően – a helyi termelői piacok 65 százaléka, a hagyományos piacok több mint 75 százaléka tart már nyitva.

Tolna és Békés megyében például szinte az összes piac kinyitott, de vannak olyan megyék is, ahol a kezdeti tömeges bezárásokhoz képest nincs számottevő változás, ilyen például Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol a nyitva tartó piacok száma alacsony.

A NAK tapasztalatai szerint a 65 év feletti személyek vásárlási idősávjának módosítási lehetőségével folyamatosan élnek a helyi önkormányzatok, illetve a megfelelő idősáv kialakítása jelenleg is folyamatban van több településen. A megváltozott vásárlói szokások és az életkorhoz kötött vásárlási időintervallumok miatt a kamara javasolja, hogy a piacok a korábbiaknál rugalmasabban, akár heti több napon vagy a megszokottnál hosszabb ideig legyenek nyitva.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS