A kis- és középvállalkozásokat általában a rugalmassággal és az optimizmussal társítják, ennek ellenére igencsak megviselte őket a koronavírus-járvánnyal járó egészségügyi és anyagi bizonytalanság. Ám az olyan családi vállalkozásokra jellemző értékek, mint a generációk közti együttműködés, a közösségi szerepvállalás és a hitelesség a jövőbeli sikerük katalizátoraivá válhatnak.
A COVID-járvány következtében kialakuló gazdasági recesszió nem tesz különbséget kisvállalkozások és multinacionális vállalatok között: minden piaci szereplőt megérintett bizonyos mértékben iparágtól, tulajdonosi struktúrától és mérettől függetlenül. Még azokat a kis- és közepes méretű vállalkozásokat is, amelyek alkalmazkodó- és ellenállókészségükre építették sikerüket.
A munkáltatóknak gondoskodniuk kell az alkalmazottak egészségéről, biztonságáról és jóllétéről, alkalmazkodva a pandémiás helyzet hetente változó feltételeihez. Emellett pedig biztosítaniuk kell pénzügyi válságállóságuk alapját is, áthidalva ezzel a szervezeti szintű működési zavarokat. A krízismenedzsment tehát nagy nyomást helyezett a kkv-kra, ugyanakkor rávilágított azokra a lehetőségekre, amelyek a válságból való kiemelkedésük és növekedésük sikerstratégiái lehetnek.
Ezek egyike a generációváltás: a járványhelyzet sok esetben megszakíthatta a családi vállalkozások üzleti folytonosságát, ráirányítva a figyelmet az utódlás kérdéskörére.
„A mostanihoz hasonló válsághelyzetek átmenetet képezhetnek, amelyben a fiatalabb generációk tagjai jobban bevonódhatnak a vállalkozásba, és értékes munkaerejükkel, világlátásukkal és szaktudásukkal hozzájárulhatnak annak sikeréhez” – fogalmaz dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere, majd hozzáteszi: „A járványhelyzet a kisebb cégeknél is felgyorsította a digitális forradalmat, így az Y-Z generáció készségszintű technológiai tudása jelentősen javíthatja egy vállalkozás versenyképességét.”
A járvány során a családi vállalkozások is hősies szerepbe kerülhettek az egészségügyi dolgozók és az önkéntesek mellett. Nagy elismerést szereztek azok a cégek, melyek például egészségügyi védőfelszerelések gyártására adaptálták üzemeiket vagy átcsoportosították munkaerejüket a védekezés támogatására.
„A családi vállalkozások gyakran generációkon át ápolják és őrzik hagyományaikat. Ha a bajban is hitelesen képviselik értékrendjüket, azt hosszútávon lojalitással díjazzák a fogyasztók” – fejti ki a szakértő.
De nem csak ebben nyilvánulhat meg egy szervezet filantróp elkötelezettsége: a jótékonysági- és magánadományokkal, stratégiai befektetésekkel, az alkalmazottak és a kisközösségek támogatásával, illetve a jövő újjáépítésének előkészítésével is reprezentálhatják értékrendjüket.
„A családi vállalkozások mindig is kitüntetett helyet foglaltak el a társadalomban, most pedig lehetőséget kaptak arra, hogy a megfelelő területekre összpontosítva előnyt kovácsoljanak inherens adottságaikból” – összegezte a Deloitte családi vállalkozásokra specializálódott csoportjának vezetője.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.