A cégek többsége számon tartja a koronavírusos kollégákat

A cégek többsége számon tartja a koronavírusos kollégákat
2021. 12. 02., 19:03

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

A szervezetek csaknem fele (45 százalék) kezdett el új technológiákat alkalmazni a világjárvány miatt, hogy lehetővé tegye a távmunkát. Ez az arány a jogi szolgáltatók, az oktatási, egészségügyi és kormányzati szervek esetében 60 százalék. Az új megoldásokat bevezető vállalatok majdnem kétharmada (60 százalék) kihagyta vagy felgyorsította azok adatvédelmi és biztonsági ellenőrzését, ami miatt fokozott kiberveszélynek vannak kitéve.

Egyre több online támadás éri a cégeket

A kutatás szerint a vállalatokat a pandémia kezdete óta egyre több kibertámadás éri. Ezzel kapcsolatban a szakemberek közel fele szerint a legnagyobb kihívás a távmunkából adódó IT-biztonsági kockázatok minimalizálása.

„A krízis során a biztonsági szempontok sokszor háttérbe szorultak. Ezeket a problémákat minél előbb kezelni kell és a vállalatoknak mindenképpen ki kell dolgozniuk a megfelelő eljárásokat és módszereket, hogy elkerüljék a súlyos anyagi és reputációs károkat” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY Technológiai Tanácsadásért felelős vezetője.

Kiemelten fontos az egészségügyi adatok védelme

A munkavállalók egészségi állapotának nyomon követését és az információk harmadik féllel való megosztását érintő adatvédelmi szempontokat a kutatás válaszadóinak 39 százaléka tartotta a legfontosabb információbiztonsági szempontnak.

Ugyanakkor számos cég nyilvántartja, hogy tapasztaltak-e a kollégák a koronavírusra jellemző tüneteket (58 százalék), utaztak-e az elmúlt időben (53 százalék) vagy a háztartásukban élők közült tapasztalt-e valaki tüneteket (35 százalék). A munkáltatók közel negyede (23 százalék) mérte a munkavállalók hőmérsékletét is a járvány alatt. A kutatás szerint a vállalatok 60 százaléka rendelkezik adatokkal arról, hogy mely munkavállalókat diagnosztizálták koronavírussal és majdnem ötödük (19 százalék) osztotta meg ezeket az információkat harmadik féllel.

„Arra a kutatás nem terjedt ki, adatgyűjtésük és -kezelésük során miként feleltek meg a cégek az adatvédelmi jogi követelményeknek. Tapasztalataink szerint az információbiztonság javítása mellett célszerű ezen a téren is fokozni az erőfeszítéseket a jogi megfelelés érdekében” – javasolta dr. Jagicza Gábor, az EY adatvédelmi jogi csoportjának ügyvédje.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS