A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdte Szabadság téri Székházának teljes rekonstrukcióját. Az 1905-ben átadott épület az azóta eltelt évtizedek során elhasználódott és elavulttá vált. A kívül-belül megújuló, eredeti fényét visszanyerő műemlék épület ünnepélyes átadását a jegybank vezetése az intézmény 1924-es alapításának századik évfordulójára tervezi.
A pénzügyeket szabályozó és felügyelő – a nemzeti függetlenség egyik garanciáját is jelentő – önálló jegybank megalakításának szükségességét már az 1848. március 15-én kitört forradalom és szabadságharc követeléseit összefoglaló 12 pont is rögzítette. A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, stabilitást hozva az első világháborút követő gazdasági helyzetben. Az MNB Székház épülete eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézeteinek székházaként épült 1902. és 1905. között, Alpár Ignác tervei alapján, eklektikus, neobarokk stílusban. Az ikonikus, műemléki védelem alatt álló Szabadság téri épület a jegybank megalakulása óta, immár közel száz éve megszakítás nélkül az MNB Székházaként tölti be funkcióját.
Az épület külső megjelenésében 1905 óta gyakorlatilag változatlan. A II. világháború után azonban belső tereit tekintve az épület eredeti műemléki értékét sajnálatosan csorbító beavatkozások történtek rajta. Alpár Ignác eredeti koncepcióját teljes mértékben figyelmen kívül hagyva egy plusz födémbeépítéssel kettéosztották az első szintet, amely így elvesztette belmagasságának felét és szűk, sötét irodák váltották fel a világos, szellős teret. Az eredetileg nyitott belső udvart befedték, a harmadik emeleti nyitott loggiákat megszüntették, elnyomva ezzel a belső tér elegáns hangulatát, súlyos károkat okozva a Róth Miksa által készített üvegablakok esztétikai értékében, amelyek egy részét az új falazatokkal, födémekkel elfedték. Műszaki szempontból fennállása alatt az MNB Székház komolyabb felújításon még soha nem esett át, csak a mindennapi működéshez szükséges karbantartások, illetve az adott kor igényeinek megfelelő technológiai megoldások az épület lehetőségei által behatárolt mértékű beépítése történt meg. Napjainkra a közel százéves épületen szemmel láthatóvá váltak az idő vasfoga által mart sebek, az épületgépészeti rendszerek üzembiztonsági szintje pedig az idő előrehaladtával sajnálatos módon egyre csökkent, dacára a folyamatos állapotfenntartó munkálatoknak. Mind az elektromos energiát, mind a vízellátást, hűtés-fűtést és a szennyvízelvezetést biztosító rendszerek elavultak, így az épület műszaki állapota egy átfogó felújítás nélkül az elkövetkező öt éven belül már komoly működési kockázatokat jelentene.
Az MNB vezetése úgy határozott, hogy az épület tarthatatlan műszaki állapota okán elkerülhetetlenné vált épületfelújítást egy átfogó műemlék-rekonstrukció keretei között valósítja meg két vezérelv mentén: egyfelől helyreállítja az épületen a II. világháborút követően eszközölt átalakítások által okozott építő- és képzőművészeti károkat, visszaadva így a világviszonylatban is egyedi szépségű műemlék épület eredeti pompáját, másfelől pedig az MNB Zöld Programjával összhangban egy olyan korszerű, energiatakarékos irodaépületet alakít ki, amellyel a jegybank nem csak az ikonikus épület hosszútávú felhasználását biztosítja, hanem a kor kihívásainak megfelelően karbonlábnyomát is csökkenti.
A rekonstrukció – amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy – folyamán az MNB zavartalanul ellátja feladatait, a Szabadság téri épület teljes állománya az átmeneti időszakban a Krisztina körút 55. szám alatti irodaházban folytatja munkáját. A műemléki épület teljes külső és belső felújításának költsége 54 milliárd forint, melyet a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez. A munkálatok az önálló magyar jegybank 1924. június 24-i alapításának centenáriumához igazodva és Popovics Sándor munkássága előtt tisztelegve a Raw Development Kft-vel kötött generálkivitelezői szerződés értelmében 2024-ben fejeződnek be. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.