54 milliárd forintból újul meg a Magyar Nemzeti Bank székháza

2021. 05. 25., 16:30

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdte Szabadság téri Székházának teljes rekonstrukcióját. Az 1905-ben átadott épület az azóta eltelt évtizedek során elhasználódott és elavulttá vált. A kívül-belül megújuló, eredeti fényét visszanyerő műemlék épület ünnepélyes átadását a jegybank vezetése az intézmény 1924-es alapításának századik évfordulójára tervezi.

A pénzügyeket szabályozó és felügyelő – a nemzeti függetlenség egyik garanciáját is jelentő – önálló jegybank megalakításának szükségességét már az 1848. március 15-én kitört forradalom és szabadságharc követeléseit összefoglaló 12 pont is rögzítette. A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, stabilitást hozva az első világháborút követő gazdasági helyzetben. Az MNB Székház épülete eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézeteinek székházaként épült 1902. és 1905. között, Alpár Ignác tervei alapján, eklektikus, neobarokk stílusban. Az ikonikus, műemléki védelem alatt álló Szabadság téri épület a jegybank megalakulása óta, immár közel száz éve megszakítás nélkül az MNB Székházaként tölti be funkcióját.

Az épület külső megjelenésében 1905 óta gyakorlatilag változatlan. A II. világháború után azonban belső tereit tekintve az épület eredeti műemléki értékét sajnálatosan csorbító beavatkozások történtek rajta. Alpár Ignác eredeti koncepcióját teljes mértékben figyelmen kívül hagyva egy plusz födémbeépítéssel kettéosztották az első szintet, amely így elvesztette belmagasságának felét és szűk, sötét irodák váltották fel a világos, szellős teret. Az eredetileg nyitott belső udvart befedték, a harmadik emeleti nyitott loggiákat megszüntették, elnyomva ezzel a belső tér elegáns hangulatát, súlyos károkat okozva a Róth Miksa által készített üvegablakok esztétikai értékében, amelyek egy részét az új falazatokkal, födémekkel elfedték. Műszaki szempontból fennállása alatt az MNB Székház komolyabb felújításon még soha nem esett át, csak a mindennapi működéshez szükséges karbantartások, illetve az adott kor igényeinek megfelelő technológiai megoldások az épület lehetőségei által behatárolt mértékű beépítése történt meg. Napjainkra a közel százéves épületen szemmel láthatóvá váltak az idő vasfoga által mart sebek, az épületgépészeti rendszerek üzembiztonsági szintje pedig az idő előrehaladtával sajnálatos módon egyre csökkent, dacára a folyamatos állapotfenntartó munkálatoknak. Mind az elektromos energiát, mind a vízellátást, hűtés-fűtést és a szennyvízelvezetést biztosító rendszerek elavultak, így az épület műszaki állapota egy átfogó felújítás nélkül az elkövetkező öt éven belül már komoly működési kockázatokat jelentene.

Az MNB vezetése úgy határozott, hogy az épület tarthatatlan műszaki állapota okán elkerülhetetlenné vált épületfelújítást egy átfogó műemlék-rekonstrukció keretei között valósítja meg két vezérelv mentén: egyfelől helyreállítja az épületen a II. világháborút követően eszközölt átalakítások által okozott építő- és képzőművészeti károkat, visszaadva így a világviszonylatban is egyedi szépségű műemlék épület eredeti pompáját, másfelől pedig az MNB Zöld Programjával összhangban egy olyan korszerű, energiatakarékos irodaépületet alakít ki, amellyel a jegybank nem csak az ikonikus épület hosszútávú felhasználását biztosítja, hanem a kor kihívásainak megfelelően karbonlábnyomát is csökkenti.

A rekonstrukció – amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy – folyamán az MNB zavartalanul ellátja feladatait, a Szabadság téri épület teljes állománya az átmeneti időszakban a Krisztina körút 55. szám alatti irodaházban folytatja munkáját. A műemléki épület teljes külső és belső felújításának költsége 54 milliárd forint, melyet a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez. A munkálatok az önálló magyar jegybank 1924. június 24-i alapításának centenáriumához igazodva és Popovics Sándor munkássága előtt tisztelegve a Raw Development Kft-vel kötött generálkivitelezői szerződés értelmében 2024-ben fejeződnek be. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS