53 ezer cég kap e-mailt a Pénzügyminisztériumtól

2020. 12. 04., 09:15

A Pénzügyminisztérium számításai szerint akár 53 ezer cégnek is érdemes lehet jövőre kisvállalati adóra (kiva) váltani, a váltással e cégek 2021-ben átlagosan csaknem 600 ezer forint adót takaríthatnak meg – tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t.

December 4-én és 5-én elektronikusan 53 ezer cég kap tájékoztatást az adóhivataltól arról, hogy jövőre megéri a kivát választania; azok a vállalkozások kapnak levelet, amelyek jövőre legalább 100 ezer forintot takaríthatnak meg, ha áttérnek a kisvállalati adóra - jelentette ki az államtitkár. Megjegyezte, hogy számos olyan cég is van, amely a váltással nem százezer, hanem több millió forintot spórolna meg.

Izer Norbert hangsúlyozta, hogy a Pénzügyminisztérium már négy éve nyújt személyre szabott segítséget a cégeknek; a pénzügyi tárca szakértői most a korábbi évek beszámolói, bevallásai alapján kiszámítják, hogy melyik vállalkozásnak érheti meg a társasági adóról áttérni a kivára, az érintetteket az adóhivatal elektronikusan értesíti erről.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása amellett, hogy a cégeknek közvetlen segítséget és jelentős adómegtakarítást jelent, eredményes is: míg 2018 decemberében 29 ezer kivást tartott nyilván az adóhivatal, idén október végén már csaknem 53 ezret.

Izer Norbert szerint az idei tájékoztatás egyik legnagyobb újdonsága a könyvelők, adótanácsadók bevonása. A cégek képviselőjeként eljáró adózási szakemberek munkája nélkülözhetetlen - húzta alá. A Pénzügyminisztérium most az ő munkájukat is segíti azzal, hogy azon ügyfeleik esetében, akiknek 2021-ben megéri kivára váltani, az erről szóló levelet közvetlenül a könyvelőnek, adótanácsadónak is elküldi.

Az államtitkár kiemelte, hogy a tájékoztatás most kettős célt szolgál: az adószakembereknél az év végi adótervezési feladatokat könnyítheti meg, a vállalkozásoknak egyszerűbb adminisztrációt és kevesebb fizetendő adót jelent. A tárca számításai szerint az érintettek összességében 31 milliárd forint adót spórolhatnak meg jövőre.

A próbaszámításokat a 2021-es évre várható eredmények alapján azonban minden cégnek érdemes elvégeznie - javasolta Izer Norbert, hozzátéve, hogy a döntésben a tárca kiva-kalkulátora segít. Szinte biztosan a kiva a legjobb választás ott, ahol a cégvezető már most látja, hogy jövőre a bértömeg nagyobb lesz a nyereségénél, vagy a cég növekedésre fordítja vissza a nyereségét.

Az államtitkár elmondta, hogy a kormány adócsökkentő politikája a koronavírus-válságban is folytatódik, így például jövőre a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra csökken a kiva mértéke, de kedvezőbbek lesznek a keretszabályok is, hiszen a kivába belépők bevételi (és mérlegfőösszeg) küszöbértéke egymilliárdról hárommilliárd forintra nő, így lényegesen több középvállalkozás választhatja a kivát – szögezte le Izer Norbert.

A megemelt értékhatárnak köszönhetően a Pénzügyminisztérium számításai szerint legalább ezeregyszáz cégnek éri meg jövőre kivázni, az érintettek az erről szóló tájékoztatást a napokban meg is kapják – jegyezte meg az államtitkár. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS