5 dolog, amit már ma tegyünk meg az okoseszközeink biztonságáért

2020. 10. 25., 16:30

Miközben egyre több okoseszköz válik életünk részévé, nem szabad megfeledkeznünk a biztonságról és az adataink védelméről sem.

Az internetre csatlakozó eszközök egyre olcsóbbá és hozzáférhetőbbé válnak a nagyközönség számára, ezért nem meglepő, hogy egyre több háztartásban bukkannak fel például okosórák vagy okostévék. Ezek az eszközök azonban amellett, hogy megkönnyítik az életünket, sajnos az online bűnözők figyelmét is felkeltették, így terjedésük biztonsági kockázatot is jelent.

Ezt példázza az elmúlt napokban nagy port kavaró hír is, mely szerint egy hacker csoport több mint 50 ezer otthoni biztonsági kamera felvételét szerezte meg. A videókból – amelyeken az áldozatok leginkább kompromittáló helyzetben láthatóak - a bűnözők rövid jeleneteket felnőtt oldalakra töltöttek fel. A teljes felvételhez 150 dollár ellenében bárki hozzáférhet.
A hasonló visszaélések miatt érdemes szem előtt tartanunk, hogy a számítógépünk védelme mellett az okos kütyük biztonságára is ügyelnünk kell, különben lehet, hogy több kellemetlenséget okoznak számunkra, mint örömöt.

Az ESET szakértői 5 egyszerű tippel segítenek abban, hogy biztonságosan használhassuk őket:

1. A biztonságos Wi-Fi router titka

Az otthoni routerünk biztonsága kulcsfontosságú kérdés, hiszen minden készülékünk hozzá kapcsolódik. Gyakori hiba a Wi-Fi router telepítése után, hogy nem módosítunk az alapértelmezett beállításokon, pedig célszerű azonnal megváltoztatni a router jelszavát, valamint a beállítások eléréséhez használt jelszót is. Az új jelszó megadásakor válasszuk a WPA2 opciót (vagy az újabb routereken a WPA3-at, ha minden eszköz tud csatlakozni hozzá), és ne felejtsük el telepíteni a legújabb firmware-frissítést sem. Bár sok router ezt automatikusan megteszi, nem árt néha ellenőrizni, hogy minden naprakész-e. Ma már a fejlett vírusvédelmi programokban olyan funkciót is találunk, amellyel ellenőrizhetjük a routerünk sérülékenységeit (mint például a gyenge jelszavak), és javaslatot is kaphatunk ezek kezelésére.

2.Titkosítsuk a webes forgalmat!

Az online biztonság fokozásának egy másik módja az internetes forgalmunk titkosítása. Ezt a legegyszerűbben egy virtuális magánhálózattal (VPN) tudjuk elérni, amely titkosított alagútként működik az internetes forgalom számára. Amellett, hogy megvédi az adatainkat a kíváncsi tekintetektől, lehetővé teszi az otthoni hálózatunkon tárolt adatok biztonságos elérését, még akkor is, ha a világ másik végén vagyunk éppen. Ha még óvatosabbak szeretnénk lenni, akkor minden egyes csatlakoztatott okoseszközhöz külön VPN-t állíthatunk be a feltörés kockázatának csökkentése érdekében.

3. Okosan az okostelefonnal!

Az okostelefon valószínűleg az az eszköz, amit a legtöbbet használunk a hétköznapok során. Már nem csak hívásokat intézünk vele: fényképezünk, fájlokat tárolunk rajta, e-maileket fogadunk és küldünk – alapvetően egy kis számítógépről beszélünk, amely elfér a tenyerünkben. Mivel csatlakozik az internethez, ugyanúgy áldozatul eshet a kártevőknek, mint például a laptopunk. Erről – talán a mérete miatt – hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedig a legtöbb okostelefon védhető biztonsági megoldással. Érdemes olyan vírusvédelmi alkalmazást választani, amely adathalászat elleni védelemmel és lopásvédelemmel is rendelkezik.

4. Frissítsük eszközeinket!

Nem lehet elégszer elismételni: rendszeresen frissítsük eszközeinket! Sajnos vannak olyan kütyük, amelyeknél ezt csak nehézkesen vagy egyáltalán nem tudjuk megtenni. Ahol lehetséges, ott viszont azonnal telepítsük a biztonsági frissítéseket, amint elérhetővé válnak. Olyan javításokat tartalmazhatnak, amelyek befoltozzák az eszköz támadható sérülékenyégeit, illetve a biztonsági szintjét is növelik.

5. Védjük okostévénket is!

Egyre ritkábban találunk olyan tévét, amelybe nincsenek beágyazva okosfunkciók. Bár még léteznek hagyományos tévék is, sokan igénylik az okosfunkciókat és azok hasznosságát, illetve kényelmét, ezért külső streaming eszközökkel próbálják pótolni őket. Sajnálatos módon a kiberbűnözők az okostévéket is veszélyeztethetik: a hackerek a biztonsági réseket kihasználva átvehetik az irányítást a TV távvezérlése felett, vagy akár rosszindulatú programokkal fertőzhetik meg az eszközt. A kockázatokat minimalizálhatjuk a megfelelő konfigurálással és a beállítások részletes áttekintésével. Nézzük meg azt is, hogy elérhető-e firmware-frissítés! Jó hír, hogy léteznek okostévékre szánt biztonsági megoldások, amelyek növelik az eszköz biztonságát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS