14 millió euróval száll be a Magyar Nemzeti Bank az IMF szegénységcsökkentő programjába

14 millió euróval száll be a Magyar Nemzeti Bank az IMF szegénységcsökkentő programjába
2023. 10. 15., 18:47

A Magyar Nemzeti Bank célzott befektetésen keresztül mintegy 14 millió euróval tervez hozzájárulni a Nemzetközi Valutaalap szegénységcsökkentő és fenntartható növekedést támogató alapjához – jelentette be Virág Barnabás, az MNB alelnöke az IMF és Világbank közös, Marrákesben megrendezett éves közgyűlésén.

Október 9-15. között a marokkói Marrákes városában került sor az IMF és a Világbank közös, éves közgyűlésére, amelynek ismét központi kérdései közé tartozott a globális szegénység csökkentése. Az IMF e célját elsősorban egy specifikus finanszírozási eszközéből, a Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató Alapjából (Poverty Reduction and Growth Trust – PRGT) finanszírozza, kedvezményes hitelt nyújtva az alacsony jövedelmű, magasabb adóssággal rendelkező fejlődő országok számára.

Az alap forrásellátottságának biztosítása kiemelt eleme Kristalina Georgieva IMF vezérigazgató szolidaritásra építő programtervének. Az egyeztetéseken Magyarországot a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás képviselte.

Az elmúlt évek globális sokkjai különösen súlyosan érintették a világ fejlődő gazdaságait, ami nagyobb finanszírozási kapacitást tesz szükségessé az IMF részéről. Az IMF vezérigazgatója több forrásgyűjtési kampányt is indított célzottan az erős, stabil gazdasági fundamentumokkal rendelkező országokhoz fordulva. A megkeresést hazánk is megkapta.

Ezen felhívásnak eleget téve a Magyar Nemzeti Bank – mint Magyarország IMF-beli tagságával összefüggő valamennyi feladatot elsődlegesen ellátó intézmény – megvizsgálta a hozzájárulás lehetőségét jogi, likviditási, illetve hitelkockázati szempontból. Mindezek figyelembevételével arra a döntésre jutott, hogy egy, az IMF-nél elhelyezett specifikus befektetés hozamán keresztül 11 millió SDR értékű felajánlást tesz. Magyarország felajánlása nemcsak hazai mércével tekinthető történelminek, hanem abból a szempontból is, hogy az Európai Unió feltörekvő országai között ezzel hazánk fogja a legnagyobb összegű hozzájárulást tenni ezen forrásgyűjtési kampányban.

A Nemzetközi Valutaalap a Világbankkal karöltve megkerülhetetlenül fontos szerepet játszik az alacsony jövedelmű országok megsegítésében, hiszen a Bretton Woods-i intézmények történelmi küldetése a szegénység felszámolása. Magyarország, mint korábbi programország első alkalommal jelenik meg befektetőként. Hazánk és az IMF kapcsolatai az elmúlt években folyamatos fejlődésen mentek keresztül, amelynek egy újabb mérföldköve, hogy immáron a magyar hatóságok biztosíthatnak forrást az IMF céljaihoz. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS