Az Agrárkamara intézi a családi gazdaságok nyilvántartását

2020. 01. 10., 15:30

Tovább bővült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara feladatainak köre, a köztestület mintegy 600 fős országos falugazdász-hálózata újabb ügyek intézésében segíti a kamarai tagokat. A kamara végzi 2020. január 1-jétől a családi gazdaságok nyilvántartását; emellett átvesz a mezőőr-szolgálattal, hegyőrségekkel és a meg nem művelt mezőgazdasági területek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat is.

Az előző év végén több olyan jogszabály-módosítás történt, amellyel újabb, a mezőgazdasággal szorosan összefüggő, specifikus agrárigazgatási feladatok kerültek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához. A kamara határozott szándéka, hogy a gazdálkodók válláról minél több bürokratikus terhet vegyen le, ezzel is segítve azt, hogy nekik csak a termeléssel, értékesítéssel kelljen foglalkozniuk. A mezőőri szolgálat szakmai felügyeletének átvételével pedig a mezőgazdasági érdekek fokozottan előtérbe kerülnek majd.

A már decemberben a Magyar Közlönyben is megjelent jogszabály-módosítások szerint a NAK látja el – a járási hivatalok helyett – 2020-tól a családi gazdaságok nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat és az adataik nyilvántartásban rögzítését. Mindez országszerte közel 23 ezer családi gazdaságot és annak mintegy 80 ezer tagját érinti – a NAK területileg illetékes megyei igazgatóságai illetve mintegy 600 falugazdásza áll rendelkezésükre az ügyeik intézésében.

A kamara, mezőgazdasági igazgatási szervként átveszi a mezőőri szolgálatok nyilvántartását is, a mezőőrök szakmai felügyeletét, valamint a – települési önkormányzat által létesített – mezei őrszolgálat és a – hegyközség által létrehozott – hegyőrség megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás iránti kérelem elbírálásával összefüggő feladatokat.

Mindemellett a jövőben a NAK vezeti a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeire és szabályaira kiadott jogszabályban foglaltaknak megfelelően a meg nem munkált termőföldterületek nyilvántartását, amelyről információt szolgáltat az állami adó- és vámhatóság számára.

A családi gazdaságok nyilvántartásával kapcsolatos, kötelezően alkalmazandó nyomtatványok elérhetőek a NÉBIH-portál mellett a Kamara honlapján is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS