Az Agrárkamara intézi a családi gazdaságok nyilvántartását

Az előző év végén több olyan jogszabály-módosítás történt, amellyel újabb, a mezőgazdasággal szorosan összefüggő, specifikus agrárigazgatási feladatok kerültek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához. A kamara határozott szándéka, hogy a gazdálkodók válláról minél több bürokratikus terhet vegyen le, ezzel is segítve azt, hogy nekik csak a termeléssel, értékesítéssel kelljen foglalkozniuk. A mezőőri szolgálat szakmai felügyeletének átvételével pedig a mezőgazdasági érdekek fokozottan előtérbe kerülnek majd.

A már decemberben a Magyar Közlönyben is megjelent jogszabály-módosítások szerint a NAK látja el – a járási hivatalok helyett – 2020-tól a családi gazdaságok nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat és az adataik nyilvántartásban rögzítését. Mindez országszerte közel 23 ezer családi gazdaságot és annak mintegy 80 ezer tagját érinti – a NAK területileg illetékes megyei igazgatóságai illetve mintegy 600 falugazdásza áll rendelkezésükre az ügyeik intézésében.

A kamara, mezőgazdasági igazgatási szervként átveszi a mezőőri szolgálatok nyilvántartását is, a mezőőrök szakmai felügyeletét, valamint a – települési önkormányzat által létesített – mezei őrszolgálat és a – hegyközség által létrehozott – hegyőrség megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás iránti kérelem elbírálásával összefüggő feladatokat.

Mindemellett a jövőben a NAK vezeti a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeire és szabályaira kiadott jogszabályban foglaltaknak megfelelően a meg nem munkált termőföldterületek nyilvántartását, amelyről információt szolgáltat az állami adó- és vámhatóság számára.

A családi gazdaságok nyilvántartásával kapcsolatos, kötelezően alkalmazandó nyomtatványok elérhetőek a NÉBIH-portál mellett a Kamara honlapján is.