Újraminősítették a balatoni kikötőket

2021. 06. 04., 15:15

A Magyar Vitorlás Akadémia NKft. májusban elvégezte a Balaton körüli vitorláskikötők újraminősítését a Kék Csillag kikötőminősítési rendszerben. Az adatok kiértékelése után szembetűnő, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően több marina legalább egy szinttel magasabb kategóriába került.

A felmérésben a hangsúlyos pontok a kikötési lehetőségek, a szolgáltatások színvonala és a természetvédelem voltak – tájékoztatta a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) az MTI-t.

Idén 33 Balaton körüli vitorláskikötő felmérését végezte el a Magyar Vitorlás Akadémia Nkft. közösen a Magyar Vitorlás Szövetséggel, a vizsgált marinák közül nyolcan érték el a legmagasabb, négycsillagos szintet.

Kilencven százalék feletti eredménnyel kiemelkedik a sorból a balatonfenyvesi Fenyves Yacht Club és az alsóörsi Alsóörs Marina. Harmadikként a balatonlellei BL Yachtclub kikötője végzett.

A felmérésben háromcsillagos szintet nyolc marina ért el, hat kikötő kétcsillagos, kilenc pedig egycsillagos minősítést kapott.

Holczhauser András, az MVSZ főtitkára kiemelte: a sportszakmai szervezet kiemelten fontosnak tartja a minőségi kikötési lehetőségek meglétét a legnagyobb hazai vitorlázható tó körül.

„Nagy örömmel látjuk, hogy az elmúlt években folyamatos fejlesztik mind technikailag, mind pedig a szolgáltatások színvonalát tekintve a balatoni kikötőket. A Magyar Vitorlás Szövetség számára kiemelten fontos, hogy a hazai vitorlázó közösség magas minőségű marinákban leljen otthonra. Ugyanakkor a külföldi példákkal összehasonlítva az eredményeket, szembetűnő a vitorlástúrázást segítő vendéghelyek, vagy túrahelyek alacsony száma. E téren mindenképpen fejlesztésre van szükség a jövőben. Emellett szintúgy a nemzetközi példákat látva van tér a Balaton esetében – méretét tekintve – további kikötőhelyek fejlesztésére, ami a turisztikai vonzerő növelése mellett a helyi gazdaságélénkítést is segíti” – mondta.

A felmérésben érintett és alacsonyabb szintet elért kikötőknél egy éven belül komoly felújítási munkálatokat terveznek, így várhatóan tovább emelkedik a színvonal. Jelenleg is zajlik a Balatonfüredi Nemzetközi Vitorlás Központ fejlesztése, bővíti kapacitását a Balatonfői Yacht Club, tervezik a Club Aliga kikötőjének fejlesztését, valamint a Balatoni Hajózási Zrt. vitorláskikötő-hálózatában egyebek mellett a szociális blokkok felújítását is. (MTI)

(Fotó: Szerdahelyi Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS