Majdnem 5 millióval csökkenne a brit turisták száma

2018. 12. 09., 11:00

Londoni pénzügyi elemzők szerint jelentősen visszaesne a brit kiutazó turizmus, ha Nagy-Britannia a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból.

Megállapodás nélküli Brexit esetén a brit GDP értéke 2020-ban 2,1 százalékkal maradna el attól szinttől, amit a brit gazdaság rendezett kilépés esetén abban az évben elérhetne – olvasható a londoni pénzügyi-gazdasági elemző műhely, az Oxford Economics tanulmányában.

A font gyengülése okozta költségemelkedés egy részét a légitársaságok is valószínűleg áthárítanák a fogyasztókra magasabb repülőjegyárak formájában – írja a turizmus.com.

Megszűnhetne a britek roamingdíj-mentes mobiltelefon-használatának lehetősége az EU-tagállamokban, és az utazási biztosítás is többe kerülne. Már 2020-ban 5 százalékkal, 4,7 millió fővel zuhanna a turisztikai célból külföldre utazó britek száma.

A legnagyobb vesztese Spanyolország lenne, ahová 2020-ban egymillióval kevesebb brit látogatna. Ez a forgatókönyv jelentős veszteséget okozna Írország és Franciaország idegenforgalmának is, a legtöbb európai ország, így Magyarország azonban alig érezné meg ezt a hatást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS