ITM: több mint félmilliárd forint támogatás balatoni klímavédelmi fejlesztésekre

2021. 07. 16., 17:30

A kormány több mint 538 millió forintot biztosít balatoni önkormányzatok számára. A pályázati úton elnyerhető forrás a klímavédelmi intézkedésekkel összefüggő beruházások megvalósítását segíti a magyar tengernél – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a minisztérium pénteki közleménye szerint.

A kormány nemcsak beszél a klíma és természet védelméről, hanem tesz is érte – jelezte az államtitkár a közleményben. A most meghirdetett támogatással az ország egyik legfontosabb természeti kincsének megőrzéséhez, az első számú vidéki turisztikai térség fenntartható fejlődéséhez járul hozzá.

A Balaton és vízgyűjtő területe a környezeti változásokra mennyiségi és minőségi szempontból is rendkívül érzékeny rendszer. A klímaváltozás következtében a lokális ökoszisztémák egyensúlyát akár villámárvizek, hőhullámok, az elmaradó jégborítottság, a biodiverzitás csökkenése és az invazív fajok térnyerése is felboríthatja.

„A veszélyes folyamatok megelőzése, megfékezése létfontosságú annak érdekében, hogy a Balatont gyermekeink és unokáink is olyannak ismerhessék meg, amilyennek mi szeretjük” – tette hozzá Schanda Tamás.

A Balaton Fejlesztési Tanács és az ITM pályázatának célja olyan fejlesztések támogatása, amelyek központi eleme a klímaadaptáció, vagyis a természetességre törekvő, egyszerű megoldások megjelenése, amelyek közvetlenül növelik például a terület vízmegtartó és szén-dioxid-elnyelő képességét. A gyakorlatban ez többek között zöldfelületek kialakítását, rehabilitációját, környezetbarát, elektromos közlekedési eszközök beszerzését és a használatukhoz szükséges töltőpontok kiépítését jelentheti – fejtette ki Schanda Tamás.

A több mint 538 millió forintos keretösszegre a Balaton kiemelt üdülőkörzetekkel (Bkü) rendelkező önkormányzatok vagy azok tulajdonában álló cégek pályázhatnak.

A kiírásról bővebb információ a www.balatonregion.hu oldalon érhető el. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS