A magyarok kevesebb mint fele elsősorban azért nem tervez idén nyaralást, mert nincs rá pénze – olvasható az Euronews számára készült Opinio okostelefonos közvélemény-kutatásban.
A válaszadók 59 százaléka nyaralt vagy fog még nyaralni idén – derült ki az Opinio okostelefonos applikációval ezer fős mintán készített, nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra reprezentatív felméréséből.
A különböző demográfiai csoportok közül az 50 évnél idősebbek (56 százalék), a kisvárosokban élők (47 százalék) és a kelet-magyarországiak (46 százalék) az átlagosnál jóval gyakrabban válaszolták azt, hogy egyáltalán nem nyaralnak 2023-ban. A diplomások (29 százalék) és a fiatalok (26 százalék) kevésbé hajlandóak elengedni a nyaralást az átlagnál.
Aki nem megy nyaralni, az elsősorban az anyagi erőforrások hiányára hivatkozik (64 százalék), míg az idén nem nyaralók 20 százaléka máskor sem szokott nyaralni. Jól érzékelhető, hogy a csak érettségivel rendelkező válaszadók 71 százaléka egyébként el szokott utazni nyáron, de idén anyagi okokból nem tud. A válaszadók 14 százaléka azért nem megy nyaralni, mert nincs kivel.
A külföldi nyaralás célpontjai között a legnépszerűbb a tengerpart (54 százalék). A külföldön nyaraló magyarok 51 százaléka szerint olcsóbban kijönnek, mint otthon.
Minél kisebb településen él valaki, annál inkább úgy gondolja, hogy külföldön olcsóbb nyaralni – a községekben lakók 75 százaléka gondolja így, míg a fővárosban élőknek csak 26 százaléka. Az indokok közül sokan bejelölték még, hogy a külföldi nyaralás izgalmasabb (40 százalék), változatosabb (46 százalék) és több a látnivaló (40 százalék).
A belföldi nyaralás mellett elsősorban az szól, hogy „itthon is sok a felfedeznivaló” (41 százalék), illetve „szeretek hazai tájakon kirándulni” (43 százalék), a hazai nyaralás olcsóságát csak 29 százalék említette indokként.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.