A magyarok 41 százaléka idén nem tervez nyaralást

2023. 07. 15., 14:11

A magyarok kevesebb mint fele elsősorban azért nem tervez idén nyaralást, mert nincs rá pénze – olvasható az Euronews számára készült Opinio okostelefonos közvélemény-kutatásban.

A válaszadók 59 százaléka nyaralt vagy fog még nyaralni idén – derült ki az Opinio okostelefonos applikációval ezer fős mintán készített, nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra reprezentatív felméréséből.

A különböző demográfiai csoportok közül az 50 évnél idősebbek (56 százalék), a kisvárosokban élők (47 százalék) és a kelet-magyarországiak (46 százalék) az átlagosnál jóval gyakrabban válaszolták azt, hogy egyáltalán nem nyaralnak 2023-ban. A diplomások (29 százalék) és a fiatalok (26 százalék) kevésbé hajlandóak elengedni a nyaralást az átlagnál.

Aki nem megy nyaralni, az elsősorban az anyagi erőforrások hiányára hivatkozik (64 százalék), míg az idén nem nyaralók 20 százaléka máskor sem szokott nyaralni. Jól érzékelhető, hogy a csak érettségivel rendelkező válaszadók 71 százaléka egyébként el szokott utazni nyáron, de idén anyagi okokból nem tud. A válaszadók 14 százaléka azért nem megy nyaralni, mert nincs kivel.

A külföldi nyaralás célpontjai között a legnépszerűbb a tengerpart (54 százalék). A külföldön nyaraló magyarok 51 százaléka szerint olcsóbban kijönnek, mint otthon.

Minél kisebb településen él valaki, annál inkább úgy gondolja, hogy külföldön olcsóbb nyaralni – a községekben lakók 75 százaléka gondolja így, míg a fővárosban élőknek csak 26 százaléka. Az indokok közül sokan bejelölték még, hogy a külföldi nyaralás izgalmasabb (40 százalék), változatosabb (46 százalék) és több a látnivaló (40 százalék).

A belföldi nyaralás mellett elsősorban az szól, hogy „itthon is sok a felfedeznivaló” (41 százalék), illetve „szeretek hazai tájakon kirándulni” (43 százalék), a hazai nyaralás olcsóságát csak 29 százalék említette indokként.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS