52 milliárd forintot hagytak a vendégek a szálláshelyeken szeptemberben

2019. 11. 12., 10:05

2019. szeptemberben a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 1,4 százalékkal nőtt, a belföldi vendégek által eltöltötteké 4,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőházakban, valamint a közösségi szálláshelyeken).

2019. szeptemberben az előző év azonos hónapjához képest a külföldi vendégek száma 2,6, a vendégéjszakáké 1,4 százalékkal nőtt. A szálláshelyekre érkezett 577 ezer vendég közel 1,5 millió vendégéjszakát töltött el. Utóbbiak száma a szállodákban és a panziókban kismértékben, a közösségi szálláshelyeken jelentősen emelkedett. A vendégéjszakák hattizedét Budapest–Közép-Duna-vidék régióban töltötték a külföldi vendégek, 3,0 százalékkal többet, mint az előző év azonos hónapjában.

A belföldi vendégek száma 3,5, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal volt kevesebb. A vendégszám 527 ezer, az eltöltött vendégéjszakák száma 1,1 millió volt. Ez utóbbi mutató értéke a szállodákban, közösségi szálláshelyeken és a kempingekben visszaesett, a panziókban és az üdülőházakban nőtt. A régiókat - a Tisza-tó és Dél-Dunántúl kivételével - csökkenés jellemezte. Minden ötödik vendégéjszakát a Balatonnál regisztrálták a szálláshelyek.

A szállodák szobakihasználtsága 66,4 százalék volt szeptemberben.

A szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron 52 milliárd forint volt, ez 6,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit; a szállásdíjbevétel 6,7 százalékkal (31 milliárd forintra) emelkedett. Széchenyi Pihenőkártyával a kártyatulajdonosok összességében 2 milliárd forintot fizettek a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 72 százalékos növekedést jelent.

2019. szeptember 30-án 3179 kereskedelmi szálláshely 90 ezer szobával és 294 ezer férőhellyel működött Magyarországon; a szálláshelyek száma éves összevetésben 73-mal csökkent. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS