Új sorozatot indít a jegybank: hét magyar népmese 2000 forintos érméken

Új sorozatot indít a jegybank: hét magyar népmese 2000 forintos érméken
2021. 08. 12., 12:15

„Az égig érő fa” megnevezéssel 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál keretében. Az emlékérmével egy új, hét részes színesfém emlékérme-sorozatot indít a jegybank, melynek dedikált célja, hogy a magyar népmesék értékeit bemutassa, a rajzfilmsorozat képi világát megidézze. Az érmekibocsátás apropóját a rajzfilmsorozatot jegyző Kecskeméti Rajzfilmstúdió alapításának 50. évfordulója szolgáltatja. Az emlékérmét Imrei Boglárka fémműves formatervező iparművész tervezte.

1977-ben kezdődött a Magyar Népmesék rajzfilmsorozat készítése, amely összesen 100 epizódjával 12,5 órányi anyagával a népmesék világába olyan hitelesen vezeti be a nézőt, hogy 2020. október 15-én a hungarikumok gyűjteményébe, azon belül a kulturális örökségeink közé került a teljes meseszéria a következő indoklással: „A magyar népmesékben rejlő különleges képi, zenei világ és narratíva teszi egyedi értékké a rajzfilmsorozatot. A népmesék kedvessége, humora, ravaszsága, pajkossága hűen ábrázolja nemzetünk lelkét, érzéseit, valódi karakterét. Mindezek mellett, a határainkon innen és túl is széles elismertségnek örvendő Magyar Népmesék rajzfilmsorozat epizódjaiban olyan örök igazságok, alapértékek fogalmazódnak meg, amelyek méltóvá teszik arra, hogy része legyen a Hungarikumok Gyűjteményének.”

A Magyar népmesék rajzfilmsorozatot bemutató érmesorozat „Az égig érő fa” megnevezésű emlékérme kibocsátásával indul. A sorozat részeként megjelenő emlékérmék elsődleges szerepe az ismeretterjesztés, a magyar népmesék értékeinek méltó reprezentálása, mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja.

Az emlékérme előlapját a Magyar népmesék rajzfilmsorozat főcíme ihlette, amelyet Arany János: Rege a Csodaszarvasról c. művének első sorai: Száll a madár, ágrul ágra, / Száll az ének, szájrul szájra inspiráltak. A jellegzetes körbe futó, stilizált népművészeti virágmotívumon bal oldalt egy galamb pihen meg. A gazdagon díszített motívumot az emlékérmék kötelező elemei egészítik ki: központi helyen a kézírásos betűkkel megjelenített „Magyarország” felirat, valamint a „2000 forint” értékjelzés, illetve a virágmotívum alatt a „BP.” verdejel és a „2021” verési évszám.

Az emlékérme hátlapján a táltos lovon ülő mesebeli főhős, a kanászból lett királyfi félalakos ábrázolása látható, háttérben az égig érő fával. Az éremképet kézírásos betűkkel készült „Az égig érő fa” felirat teszi teljessé, mely a mese címét jeleníti meg. A központi motívumtól balra lent található az emlékérmét tervező Imrei Boglárka fémműves formatervező iparművész mesterjegye.

A színesfém emlékérme 75 százalék réz, 4 százalék nikkel és 21 százalék cink ötvözetéből készült, súlya 16 gramm, átmérője 34 mm, széle finomrecés, a recéken a kétszer ismétlődő „MAGYAR NÉPMESÉK RAJZFILMSOROZAT ???” szélfelirattal. Az emlékérme ezúttal is korlátozott példányszámban jelenik meg: maximum 15 000 veret készíthető belőlük proof-like kivitelben.

Az emlékpénzek értékközvetítő és ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében, „Az égig érő fa” emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg 2021. augusztus 12-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.) és webáruházában. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS