Rengetegen követik a Barcát, de a meccseire nem járnak annyian

2019. 01. 21., 19:15

A legnagyobb európai labdarúgóligák bajnokai közül egyedül a Bayern München hazai bajnoki mérkőzései teltházasok. A közösségi oldalak követői számát tekintve a Barcelona nagyságrendekkel vezeti a mezőnyt.

A KPMG könyvvizsgáló cég Budapesten működő Football Benchmark csapata a bajnokcsapatokat elemző idei kutatásában a 2017/18-as szezon nyolc élklubját (Barcelona, Bayern München, Porto, Galatasaray, Juventus, Manchester City, Paris Saint-Germain, PSV Eindhoven) értékelte.

A kutatás a hazai bajnoki találkozók átlagos nézőszámát összegezve megállapította: a Bayern stadionja százszázalékos kihasználtsággal üzemel a Bundesligában.

A bajoroktól nem sokkal marad el az angol, a francia, a holland és az olasz bajnok. Viszont a spanyol címvédő La Liga-mérkőzéseire hiába látogat ki átlagosan 65 824 néző, mivel stadionja befogadóképessége a legnagyobb (99 354), százalékos mutatóját tekintve messze a mezőny leggyengébb eredményét érte el.

A katalánok más összevetésben az élen járnak. Az év első napján a legnagyobb közösségi oldalakat összesítve a nyolc egyesület közül a Barcelonának volt a legtöbb (225 millió) követője. A katalánoktól nagyságrenddel marad le a Bayern München (72 millió), a Juventus (67 millió), a Paris Saint-Germain (64 millió) és a Manchester City (59 millió). Hozzájuk képest is más szintet képvisel a Galatasaray (27 millió), a Porto (6 millió) és PSV Eindhoven (2 millió). (MTI)

Hazai bajnoki mérkőzéseken a stadion százalékos kihasználtsága:

100 százalék: Bayern München (a stadion befogadóképessége: 75 000/átlagos nézőszám: 75 000)
98 százalék: Manchester City (55 017/53 812) és Paris Saint-Germain (47 929/46 929)
95 százalék: PSV Eindhoven (35 000/33 344)
94 százalék: Juventus (41 500/38 948)
85 százalék: Porto (50 033/42 632)
79 százalék: Galatasaray (52 223/41 050)
66 százalék: Barcelona (99 354/65 824)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS