Nem a SZÉP kártyával lehet leginkább motiválni az álláskeresőket

2023. 10. 07., 17:09

A munkavállalók és a munkáltatók szerint is a bérezés a legfontosabb szempont a munkahelyválasztás során, derült ki az 54. Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített felmérésből. Érdekesség, hogy bár a cégvezetők szerint a SZÉP kártya, a lakhatási támogatás és a szakmai továbbképzés a legcsábítóbb juttatás, a dolgozók a magánegészségügyi ellátást helyezték a priorlista élére, csak ezt követte a továbbképzés és harmadik helyen az utazási támogatás.

Milyen elvárásaik vannak az álláskeresőknek egy munkahellyel kapcsolatban? Mit tartanak a legfontosabbnak a munkahelyválasztás során a munkáltatók, és mit a munkavállalók? Milyen munkahelyi juttatások motiválják az alkalmazottakat? Mit jelent a munkahelyi motiváció a dolgozók számára? Ezekre a kérdésekre keresték a választ több száz fő bevonásával az 54. Műegyetemi Állásbörze szervezői.

A megkérdezett munkavállalók többségének a bér a legfontosabb tényező a munkahely kiválasztásakor, ezt követi a munkahely-magánélet egyensúly, valamint a szakmai fejlődési lehetőség. Nagy az egyetértés a témakörben, ugyanis a válaszolók több mint kétharmada ezeket sorolta az első három helyre. Ezzel szemben az adott vállalat mérete és hírneve a legkevésbé fontos az álláskeresők számára. A válaszadók közel negyede kiemelte pluszban a munkahelyi légkört, a csapatot és a munkatársak fontosságát is.

Nagyjából hasonló sorrend alakult ki, amikor ugyanerről kérdezték a munkáltatókat. A cégvezetők túlnyomó többsége a kutatás alapján tisztában van vele, hogy milyen igényeik vannak a dolgozóknak. A listán csupán egyetlen helyen volt csere a munkavállalói kérdőív eredményeihez képest, a távmunka lehetőségét ugyanis a munkáltatók előrébb sorolták. A bérezés kérdése ugyanakkor jóval nagyobb arányban került az első helyre, mint a munkavállalók esetében.

A kutatás kitöltőinek közel egyharmada szerint a kitűzött célok tudják motiválni a munkahelyén. A válaszadók közel negyede szerint a megfelelő bér, és a jó munkahelyi környezet az, ami motivációt tud adni, 10 százalékuk szerint pedig a folyamatos kihívások tartják lendületben őket.

A megkérdezett cégvezetők 88 százalékának fontos, hogy a munkavállalói folyamatosan motiváltak legyenek, azt viszont nem sikerült meghatározniuk, hogy pontosan mivel lehetne ezt elérni.

Az 54. Műegyetemi Állásbörze szervezőinek felmérése rámutatott, hogy a munkavállalókat leginkább a magánegészségügyi ellátás motiválja plusz juttatásként, közvetlenül megelőzve a szakmai továbbképzést és a beutazási támogatást. A céges autó, a lakhatási támogatás és a SZÉP kártya lecsúszott a dobogóról, az utolsó helyen pedig az önkéntes pénztári befizetés végzett ezen a listán.

A munkáltatók ehhez képest azt gondolják, hogy SZÉP kártyával, lakhatási támogatással és szakmai továbbképzéssel lehet motiválni a dolgozóikat – ők a munkavállalói listán harmadik helyre került beutazási támogatást csak a hetedik legfontosabb tényezőnek tartják. A cégvezetők szerint a legkevésbé motiváló tényező a munkavállalói részvény.

A munkavállalók szerint leginkább mindenkinek saját magától függ a motiváltsága, ezt követi a sorban a munkáltató, majd a munkatársak. A kitöltők 71 százaléka szerint visszaszerezhető a motiváció, 25 százalék szerint részben, és csupán 4 százalék szerint nem szerezhető vissza az elveszett motiváció. Amikor a munkáltatókat kérdezték ugyanerről, ők 56 százalékban feleltek úgy, hogy visszaszerezhető a motiváció, 33 százalékuk szerint csak részben és 11 százalékuk szerint nem.

„A Műegyetemi Állásbörze nem egy egyszerű karrierkiállítás, ennél sokkal többre hivatott. Elsődleges kapcsolati forrás a kiállítók és álláskeresők között, támogatást és segédkezet nyújt a rendezvényen, és az év többi napján is. A Keress jól! szlogen, amely branddé alakult, magába foglalja az online és offline iránymutatást, blog, rovat és podcast formájában. Az Állásbörze kutatásai pedig nem csak a mi munkánkat segíti, hiszen céges partnereink képet kaphatnak arról, hogy a potenciális munkavállalói mit vallanak, hogyan éreznek és döntenek, az álláskeresésben résztvevők pedig a munkaadók állásfoglalásáról győződhetnek meg” – mondta Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója az állásbörze főszervezője.

Hozzátette: az állásbörzén több mint 140 kiállító 1500 állásajánlatából válogathatnak majd az álláskeresők október 10-én és 11-én a Budapesti Műszaki Egyetem K és Q épületében mindkét nap 10 és 17 óra között. Emellett felkészítő programok, szakmai tanácsadás és CV fotózás is várja a látogatókat, a Q épületben pedig napi három szakmai előadáson is részt vehetnek az érdeklődők.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS