Iskolakezdés: az Operatív Törzs digitális munkarendet is elrendelhet

2020. 08. 18., 16:00

A járványügyi adatok nyomon követése alapján látható, hogy Magyarország jelenleg biztonságos, ezért szeptember elsején a hagyományos nevelés-oktatás megkezdése indokolt. Ugyanakkor a köznevelésnek is fel kell készülnie a védekezésre és a megelőzésre, továbbá ki kell dolgoznia olyan eljárásrendet, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén célzott beavatkozásokkal beazonosíthatók és fokozottabban támogathatók legyenek a veszélyeztetett intézmények – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Operatív Törzzsel, a Belügyminisztériummal és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együttműködve összeállította és az Oktatási Hivatal segítségével valamennyi óvoda, iskola részére eljuttatta a 2020/2021. tanév kezdésére és lebonyolítására vonatkozó részletes intézkedési tervet. Az intézkedési terv mintegy 11 témakörben és 70 pontban határozza meg az óvodák, iskolák teendőit. A protokoll kitér többek között a tanév előtti fertőtlenítésre és takarításra, a kézmosás, távolságtartás, maszkviselés iskolán belüli szabályaira, a rendezvények megszervezésére, az étkeztetésre, valamint az egészségügyi szempontból biztonságos környezet kialakítására. Külön fejezet foglalkozik a kollégiumi elhelyezésre vonatkozó speciális szabályokkal, amelyekkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy külföldről hazatérő kollégiumi tanuló esetében az érintettek tesztelését az állam térítésmentesen biztosítja.

A protokoll részletes útmutatást ad a tanévkezdéshez szükséges takarításra és fertőtlenítésre. Annak érdekében, hogy a fenntartók ezt megfelelő szinten el tudják végezni, a szükséges fertőtlenítőszereket az Állami Egészségügyi Ellátóközpont az Operatív Törzs döntése alapján minden intézmény számára biztosítani fogja.

Az intézkedési terv értelmében, ha valamelyik köznevelési intézményt közvetlenül érintő megbetegedés történik, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Népegészségügyi Központ a területi népegészségügyi hatósággal közösen megvizsgálja, hogy milyen intézkedést szükséges az adott intézményben meghozni. Egyedi, intézményre vonatkozó döntést az Operatív Törzs hoz meg, amelynek egyik formája lehet a tantermen kívüli, digitális munkarend elrendelése. A további népegészségügyi döntéseket a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az érintett szervezetek hozzák meg és hajtják végre. A most kiadott protokoll módosításig vagy visszavonásig marad érvényben, bevezetéséről és alkalmazásáról az intézményvezető köteles gondoskodni, a fenntartó feladata pedig a megvalósítást ellenőrizni.

A protokoll módosítására a járványügyi helyzet alakulásától függően, a tapasztalatok figyelembevételével kerülhet sor, amelyről az intézmények részletes tájékoztatást kapnak. (EMMI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS