Idén ennyi jut karácsonyi ajándékokra

2020. 12. 09., 11:30

Nemcsak kevesebben tervezünk ajándékozni a járványhelyzetben, hanem kevesebbért is: közel tizedével csökken a karácsonyi vásárlók száma és 5000 forinttal az ajándékokra elköltött összeg. Változnak a csatornák is, a magyarok közel 60 százaléka online platformon kívánja az ajándékokat beszerezni, ami közel 10 százalékos növekedés 2018-hoz képest. A Cofidis friss Hitel Monitor felméréséből kiderült: az ajándék vásárlók háromnegyede törekszik arra, hogy praktikus meglepetéseket adjon; felük pedig kisebb és/vagy kevesebb ajándékot vásárol egy-egy személynek. A pandémia visszafogja a költekezési kedvet is: a magyarok egyharmadánál nagy szerepet játszik vagy részben emiatt nem terveznek költeni, emellett a válaszadók fele úgy véli, idén takarékosabbnak kell lenni karácsonykor, mint tavaly.

Borítja a karácsonyi rutint a koronavírus

Az évek óta tartó, szinte ismétlődő karácsonyi tendenciák idén megszakadnak. Az ajándékokra költött összegeket, a vásárlási helyszíneket és az ajándékok slágerlistáját befolyásolja a karácsonyra elnyúló koronavírus járvány. Abban nincs változás, hogy a 18-69 éves lakosság döntő többsége (65 százalék) idén is tervez karácsonyi ajándékot vásárolni. Viszont jelentős a visszaesés, hiszen az elmúlt 4 évben ez a szám stabilan 71-72 százalék volt. Kevesebben fognak idén bíbelődni saját maguk által, kézzel készített ajándékokkal is (2019: 21 százalék, 2020: 16 százalék).

A többség online költ

Szintén a járványhelyzet hatása, hogy az online vásárlás súlya növekedett, aki ajándékot vesz, az gyakrabban vásárol online, mint tavaly. Idén a vásárlók közel 60 százaléka online platformon kívánja az ajándékokat beszerezni. Nagyságrendileg 10 százalékos csökkenés tapasztalható az egyes offline helyszíneknél, legnagyobb arányban pedig az adventi vásárok súlya esett (2019: 25 százalék, 2020: 13 százalék). Érthető módon hiszen a kormányzati intézkedések hatására nagyobb vásárok idén nem is lesznek megtartva. Kisebb mértékben, de azért átrendeződés figyelhető meg a hazai webshopok javára (+4 százalék). Feltehetőleg bizalmatlanság játszhat itt szerepet, jobban félünk a vírustól a külföldről érkező áruk kapcsán, illetve attól tartunk, hogy nem ér ide az ajándék az ünnepig.

2020-ban a praktikus meglepetések tarolnak

A tervezett ajándékok típusában is van átrendeződés. Továbbra is a szépségápolás-illatszer, a ruházat és kiegészítők, márkás élelmiszer, italok, a játékok és a könyvek csoportjából válogatnak a legtöbben. Mégis idén nagyot zuhan majd az utóbbi kategória, ami egyébként évek óta folyamatosan csökken (2013: 43 százalék, 2017: 37 százalék, 2020: 30 százalék).

Szintén kiesik a kedveltségi toplistából a vásárlási utalvány, az ékszer és az ajándékba adott wellness utazás, programok, belépők köre. Emellett a konyhai nagygépeknél és háztartási gépeknél – ugyan a lista végén vannak – némi növekedés látható, a tartós otthonlét magyarázhatja ezt a trendet. Hasznosságra törekszik mindenki, aki ajándékot vesz az idén: az ajándék vásárlók háromnegyede említette, hogy inkább praktikus ajándékokat ad, felük pedig kisebb és/vagy kevesebb ajándékot vásárol egy-egy személynek, és hamarabb kezdi el a beszerzést.

Idén 5000 forinttal kevesebbet szánunk ajándékokra

Az ajándékra szánt összeg évek óta növekvő, de legalábbis stagnáló tendenciát mutatott, átlagosan 29.000 forint körül mozogva. Most viszont átlagosan közel 5000 forinttal terveznek a magyarok kevesebbet költeni és megtorpannak 24.500 forintnál. Vagyis idén nemcsak kevesebben terveznek ajándékozni, hanem kevesebbért is.

A legtöbben 20-50.000 forint közötti sávot célozzák meg, ez a magyarok közel harmadára jellemző. Emellett ugyanekkora arányban vannak azok, akik semennyit nem terveznek költeni idén. Kevesen vannak, akik 100.000 forint feletti összeget szoktak ilyenkor ajándékokra eltapsolni, de még ennek a körnek az aránya is idén a felére fog esni (2019: 6 százalék, 2020: 3 százalék).

Az ajándékozás anyagi forrásai nem változtak jelentősen (2-6 százalékos eltérés), idén is főképp aktuális havi jövedelemből és megtakarításból fedezzük kiadásainkat. Továbbra sem vennénk fel hitelt nagyobb arányban, sem a megtakarításainkhoz nem nyúlnánk jobban, mint korábban. A lakosság négytizede véli úgy, hogy idén kevesebbet tud költeni karácsonykor, az alacsonyabb jövedelműek körében pedig 60 százalék fölötti már ez az arány.

A megkérdezettek fele szerint kifejezetten az a helyes, ha idén kevesebbet fordítanak a karácsonyi ünnepekre. Sőt, csak minden tizedik válaszadó szeretné 2020-as karácsonyi időszakban kicsit jobban elengedni magát a költekezés terén, mint máskor. A koronavírus-járvány szerepe a költekezések visszafogásában jelentős: körülbelül a magyarok egyharmada mondta, hogy nagy szerepet játszik vagy részben emiatt nem költ.

Az idei Fekete Péntek sem számít

Idén a Black Friday népszerűsége is csökkenő tendenciát mutat, kevesebben terveztek azzal, hogy vásárolnak ezen a napon. Körülbelül 5 százalékos ez az esés tavalyhoz képest. Ugyanekkora mértékben csökkent azok köre is, akik ebben az akcióban kifejezetten karácsonyra terveztek vásárolni ajándékot. 2020 karácsonya egészen biztosan szűkebb lesz, eltérően a korábbi évek bőségétől. Azzal kapcsolatban azonban még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hogy ez egy egyszeri eltérés vagy egy új, takarékosabb karácsonyi trend születésének vagyunk tanúi éppen.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS