A Magyar Nemzeti Bank „Árpád-házi Szent Erzsébet” megnevezéssel kivételesen magas, 100 000 forint névértékű arany és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki 2021. november 19-én. Az emlékérme az Árpád-házi magyar szenteket bemutató gyűjtői sorozat harmadik tagjaként kerül bemutatásra, követve a 2017-ben megjelent Szent Margit, illetve a 2019-ben kibocsátott Szent Piroska emlékérméket. Az emlékpénzeket Endrődy Zoltán iparművész tervezte.
Szent Erzsébet a középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentje, a feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. II. András (1205–1235) magyar király és Merániai Gertrúd leánya, IV. Béla húga, Lajos türingiai tartománygróf hitvese.
Első gyermeke születését követően az árvák számára létesített menedéket, második gyermeke születését követően ispotályt alapított. 1225-ben a nagy éhínség idején a wartburgi éléstár kinyittatásával a szegényeket élelmezte, a rászorulókat ápolta. Férje halálát követően szerény körülmények között élt 1231-ben, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Habár a császár is feleségül kérte, ő mégis a szegények szolgálatát választotta. 1235-ben, halála után 4 évvel IX. Gergely pápa szentté avatta. Ekkor keletkezett legendája az elesettek iránt elkötelezett, a családján túl, a tágabb közösségben is tevékeny asszony, aki példaképként áll a kortársak és az utókor előtt.
Árpád-házi Szent Erzsébet előtt tisztelegve a Magyar Nemzeti Bank 100 000 forint névértékű arany emlékérmét és annak 2000 forint névértékű színesfém változatát bocsátja ki az Árpád-házi magyar szenteket bemutató sorozat harmadik tagjaként.
Az emlékérme előlapján – két függőleges sáv között – Árpád-házi Szent Erzsébettől származó idézet olvasható nyolc vízszintes sorba tördelve: „AZT MONDOM NEKTEK, HOGY ÖRÖMET KELL SZEREZNÜNK AZ EMBEREKNEK…”. Az előlapon találhatóak továbbá az emlékérmék kötelező elemei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „100000”, illetve „2000” értékjelzés, a „Ft” felirat, a „2021” verési évszám és a „BP.” verdejel.
Az emlékérme hátlapjának központi eleme Árpád-házi Szent Erzsébet csúcsíves kapuban álló alakja, melyet a budapesti Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom festett, fából készült szobra ihletett. A megjelenítés egyszerre utal Árpád-házi Szent Erzsébet két csodájára, a rózsa-csodára, valamint a kereszt-csodára is. Az ábrázolástól balra, négy sorba tördelve a „SZT. w ERZSÉBET” felirat, jobbra, három sorba tördelve a születésére és halálozására utaló „1207-1231” évszámok olvashatók. A tervező Endrődy Zoltán mesterjegye az emlékérme alján, Árpád-házi Szent Erzsébet alakja mellett jobbra helyezkedik el.
Mindkét emlékérme átmérője 22 mm, szélük sima. A 100 000 forintos névértékű emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 6,982 gramm (2 dukát). A 2000 forintos névértékű színesfém változat réz (75 százalék), nikkel (4 százalék) és cink (21 százalék) ötvözetből készült, súlya 4,2 gramm. Az arany emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 2000 darab, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 5000 darab készíthető.
Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében az „Árpád-házi Szent Erzsébet” színesfém emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg 2021. november 19-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.) és webáruházában.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.