7500 forintos emlékérme Cziffra György tiszteletére

2021. 10. 22., 17:38

Cziffra György tiszteletére 7500 Ft névértékű ezüst, valamint 2000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Örökség- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész, hazánk egyik legjelentősebb és világszerte ismert zenei előadó-művésze születésének centenáriuma alkalmából. A Fritz Mihály szobrászművész által tervezett emlékérmék kibocsátására 2021. október 22-én a Cziffra ’56 Emlékkoncert keretében kerül sor a Zeneakadémia Nagytermében.

Cziffra György (1921-1994) világhírű magyar származású zongoraművész és bravúros improvizációs képességű zongoravirtuóz, a romantikus zongorairodalom mestere, különböző stílusok szintetizálásának magától értetődő képességével. Zenész családban született, csodagyerekként már 8 évesen a Zeneakadémiára járt. Ígéretes pályafutását a világháború, hadifogság, sikertelen emigrálási kísérlet miatti börtönbüntetés és munkatábor tépázta meg. A bárzongoristaként tengődő Cziffra az 50-es években kapott újra lehetőséget koncertezni. 1956. október 22-én az Erkel Színházban Bartók 2. zongoraversenyét hatalmas sikerrel adta elő. A koncerttel a zenetörténet és a forradalom története összekapcsolódott. Cziffra családjával együtt Párizsba emigrált, ahol nemzetközi karrierje megindult, az egyik legkeresettebb zongoraművész lett. Saját nemzetközi versenyt alapított Versailles-ban, felújította és koncertteremmé alakíttatta a romos senlisi királyi kápolnát, amelyet Liszt Ferencről nevezett el, és ahol évről évre a legnevesebb muzsikusok lépnek fel.

Egyedülálló karrierje, tudása, egyénisége, fiatalokat felkaroló munkássága ma is példaértékű. A Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész művészeti vezetésével megvalósuló Cziffra György-emlékévhez csatlakozva, a Magyar Nemzeti Bank 7500 Ft névértékű ezüst emlékérmét, valamint annak 2000 Ft névértékű színesfém változatát bocsátja ki. Az emlékérmék elsődleges szerepe, hogy felhívja a figyelmet Cziffra György munkásságára. Az ezüst és a színesfém emlékérmék érmeképei megegyeznek, csak az értékjelzésben térnek el.

Az emlékérmék előlapja Cziffra Györgyöt ábrázolja a franciaországi Senlisben található Saint-Frambourg-kápolnában - a zongoraművész által alapított „Fondation Cziffra” központjának Liszt Ferenc Auditóriumában -, miközben koncertet ad. Az előlapon találhatóak továbbá az emlékérmék kötelező elemei: alul két egymás alatti sorban a kibocsátót megjelenítő „MAGYARORSZÁG” felirat, valamint a 7500, illetve a 2000 Ft értékjelzés, jobb oldalon – a kápolna ábrázolásába illesztve –, két egymás alatti sorban a „BP.” verdejel és a „2021” verési évszám.

Az emlékérmék hátlapján Cziffra György portréja látható a rá oly jellemző, átszellemült arckifejezéssel. A portrétól jobbra, három egymás alatti sorban CZIFFRA GYÖRGY felirat, valamint a világhírű zongoraművész születésének és halálának évét jelölő „1921-1994” évszámok olvashatóak. A hátlapon található továbbá az emlékérmét tervező Fritz Mihály szobrászművész mesterjegye.

Mindkét emlékérme átmérője 30 mm, szélük recézett. A 7500 forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből, a 2000 forintos címletű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetből készült, súlyuk 12,5 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 4000-4000 darab készíthető.

Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a „Cziffra György” ezüst emlékérme - a rendelkezésre álló készlet függvényében - a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg 2021. október 22-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.) és webáruházában. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS