Nem szűrt ki pénzmosás gyanús ügyleteket a Takarékbank, 42 millióra büntette az MNB

2022. 11. 09., 16:11

Az MNB összesen több mint 42 millió forint bírságot szabott ki a Takarékbankra a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságai miatt. A bank több pénzmosásgyanús ügyletet egyáltalán nem, vagy nem haladéktalanul jelentett be, illetve több esetben nem tett ismételt bejelentést sem az illetékes hatóságnak, továbbá nem megfelelően működtette szűrőrendszerét.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból célvizsgálatot folytatott le a Takarékbank Zrt.-nél (Takarékbank) a hitelintézet pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenységének ellenőrzésére. A jegybanki vizsgálat a 2018. július 1. napjától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át.

Az MNB a Takarékbank pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenységével kapcsolatban a legsúlyosabb hiányosságokat a hitelintézet szűrőrendszerének működtetése kapcsán azonosította a jogszabályban előírt egyes kötelező szűrési esetek alkalmazása, továbbá a szűrési riasztások határidőben történő feldolgozása terén.

A vizsgálat további hiányosságokat tapasztalt a bank szűrőrendszerére vonatkozó belső eljárásrendjével kapcsolatban, mivel az nem felelt meg teljeskörűen a jogszabályban előírt tartalmi követelményeknek.

Az MNB megállapította, hogy a Takarékbank a vizsgált időszakban egyes pénzmosásgyanús tranzakciók esetében jogsértő módon elmulasztotta teljesíteni bejelentési és ismételt bejelentési kötelezettségét az illetékes hatóság felé, továbbá számos alkalommal sérült a bejelentési kötelezettség teljesítésének haladéktalanságára vonatkozó követelmény.

Mint ismert, a pénzügyi intézményeknek a téma kapcsán az az egyik legfontosabb kötelezettsége, hogy pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, illetve bármilyen eszköz ilyen jellegű, büntetendő cselekményből való származásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén haladéktalanul bejelentést tegyenek a nemzeti adóhatóságon (NAV) belül működő pénzügyi információs egység felé.

Ha e haladéktalanság nem teljesül, vagy akár az ismételt bejelentés elmarad, illetve a szolgáltató esetlegesen egyáltalán nem tesz bejelentést, akkor az illetékes hatóság nem értesül megfelelő időben a pénzmosás- vagy terrorizmusfinanszírozás-gyanús tranzakciókról, s ezáltal veszélyezteti annak hatékony fellépését az ilyen esetekkel szemben.

A célvizsgálat során feltárt jogsértések miatt az MNB összesen 42,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, s (a jogsértések típusától függően) 2022. év végi és jövő márciusi határidőkkel kötelezte a Takarékbankot a hiányosságok kijavítására. Az MNB kötelezte továbbá a bankot ezen belső intézkedéseire vonatkozó belső ellenőrzés elvégzésére és annak alapján az intézkedések megfelelő végrehajtását igazoló rendkívüli adatszolgáltatásra a jegybank felé.

A bírságösszegek meghatározásakor az MNB súlyosbító körülményként értékelte a bank piaci részesedését, az ismétlődő hiányosságokat. Enyhítő körülményként értékelte viszont a jegybank a Takarékbank együttműködő magatartását és azt, hogy a bank már a vizsgálat során intézkedéseket hozott a jogsértések kiküszöbölésére.

Magyar Nemzeti Bank

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS