Uniós forrásból indulhat szemléletformáló kampány a hálapénz ellen

2023. 04. 26., 13:44

Hamarosan megjelenhet a „Vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén” című (RRF-9.2.1-23) felhívás.

A támogatás célja szemléletformáló kampány megvalósítása az egészségügy területén a vesztegetés kiszorítása érdekében. A kiemelt kiválasztási eljárásrend szerint a 473 millió forintos – a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) által biztosított – keretösszegre a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyújthat be támogatási kérelmet április 20-tól május 22-ig. Az összeget a szolgálat a médiakampányra, illetve az ahhoz kapcsolódó elemzésekre költheti el.

A projekt elsődleges célja a hivatalos pályázati portálon véleményezésre közzétett felhívástervezet szerint „a megkülönböztetett bánásmódért fizetett hálapénz gyakorlatának beteg-oldali visszaszorítása” össztársadalmi szemléletformáló kampány megvalósításával. Ennek eszköze „pozitív, értékalapú kommunikáció”, amely ugyanakkor „nem tekint el a büntetőjogi aspektusok megjelenítésétől sem”.

A záró értékelés eredményeit nyilvánosságra kell hozni. Egy független szereplő által validált kimutatással kell megalapozottan alátámasztani, hogy a kampány legalább 5 millió állampolgárt elért.

A hálapénz történelmileg az államszocializmus alulfinanszírozott, rosszul felszerelt egészségügyében, az ott dolgozók alacsony bérezésben és társadalmi megbecsülésében gyökerezik – olvashatjuk a felhívástervezetben. A szemléletformáló kampányt az teszi különösen időszerűvé, hogy a 2021. január 1-én bevezetett büntetőjogi változások a korábban nagyrészt megtűrt gyakorlatot kriminalizálták, nemcsak a hálapénzt kérő/elfogadó orvosok-egészségügyi dolgozók, hanem a jutatást adó állampolgárok (betegek, hozzátartozóik) oldaláról is.

A hatályos büntetőjogi szabályozás az előbbi oldalt jelentősen szigorúbb szankciókkal fenyegeti, mivel azonban létszámuk töredéke a betegekének (kb. 150–200 ezer fő), és érdekképviseleti szerveiken (kamarák, szakszervezetek stb.) keresztül könnyen megszólíthatók, így esetükben a szemléletváltáshoz átfogó, össztársadalmi kampányra – annak marketing értelmében – kevésbé van szükség. Ezzel szemben a hálapénz káros jelenségének beteg-oldali visszaszorítása, illetve az ehhez szükséges tömeges szemléletformálás össztársadalmi szemléletformáló kampány nélkül elképzelhetetlen – magyarázza a kiíró.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 17., 11:35
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-14 15:10:00
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ben hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS