Otthonfelújítási program: újabb részleteket tett közzé a kormány

2024. 04. 12., 15:10

A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Energiaügyi Minisztérium közös közleményt adott ki.

A program keretében a kormány kedvezményes, kamatmentes hitelkonstrukcióval és vissza nem térítendő támogatással segíti, ösztönzi az otthonok felújítását. A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének Repower fejezetéből lehívott, 108 milliárd forintos keretösszegből nagyságrendileg 20 ezer korszerűtlen, 1990 előtt épült családi ház energetikai felújítása valósulhat meg – olvasható a két tárca közös közleményében.

A támogatott beruházásokat háromféle forrás finanszírozza: a kedvezményezettek által biztosított önerő, kamatmentes hitel és vissza nem térítendő támogatás. A vissza nem térítendő támogatás összege 2, –3,5 millió forint között mozoghat. Mértéke főszabály szerint attól függ, hogy az adott járás átlagjövedelme hogyan aránylik az országos szinthez (ahol alacsonyabb a jövedelem, ott magasabb vissza nem térítendő támogatás nyerhető el). A tavalyi bruttó átlagkereset 130 százaléka (742 560 forint) feletti havi bruttó jövedelmű magánszemély lakóhelyétől függetlenül a legnagyobb arányú hitelrészt kaphatja.

A maximális hitelösszeggel és támogatással számolva a kormány összesen 6 millió forinttal járul hozzá a magyar emberek családi házainak felújításához. Az állami hozzájárulást legalább 1 millió forint önerő egészítheti ki. A pályázó saját forrásból nagyobb összeggel is fedezheti a fejlesztési költségeket, ettől azonban sem a hitel, sem a vissza nem térítendő támogatás mértéke nem változik.

A pályázati lehetőség az életvitelszerűen lakott, egy- és többlakásos családi házakban tervezett beruházásokra vehető igénybe. A programban a következő beavatkozásokhoz vagy tetszőleges kombinációjukhoz nyerhető el hozzájárulás: épület külső határoló elemeinek hőszigetelése, nyílászárócsere, használati melegvíz-rendszer korszerűsítése, fűtésrendszer korszerűsítése magas hatásfokú gázkazánnal, a hozzátartozó kéménybéléssel és a kapcsolódó hőleadókkal. Elvárás, hogy a beruházások révén épületenként legalább 30 százalékos primer energiamegtakarítás valósuljon meg.

A program hozzávetőleg 130 milliárd forint összegű megrendelés-állományt jelent a hazai építőipari alapanyaggyártók és kivitelezők számára, ezzel járul hozzá az ágazat és általában a gazdaság élénkítéséhez.

A program lebonyolítója a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., műszaki közreműködő szervezete az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Az igényléseket a kereskedelmi bankok MFB Pontjain lehet majd benyújtani várhatóan nyár elejétől 2026 végéig.

A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Energiaügyi Minisztérium arra törekszik, hogy a részletes kiírás a lehető leghamarabb megjelenhessen. A pályázati feltételek mielőbbi véglegesítése érdekében a program társadalmi egyeztetése akár már a következő hetekben megkezdődhet – ígéri a két tárca.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS