Négy magyar élelmiszeripari vállalkozás kap összesen 15 milliárd forint uniós támogatást

2022. 07. 29., 16:27

Az „Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése” című felhívás eredményeképpen négy magyar élelmiszeripari vállalkozás összesen 15 milliárd forint értékű fejlesztési forráshoz jut a „Megújuló vidék, megújuló agrárium program” részeként – jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Feldman Zsolt hangsúlyozta: napjainkban az élelmiszeripari ágazatnak nemcsak rendkívüli körülmények között kell helytállnia, de a váratlan, korábban nem tapasztalt helyzetekre is reagálnia kell. Éppen ezért minden fejlesztés és beruházás kiemelten szolgálja azt a célt, hogy élelmiszeriparunk a magyar agrárgazdaság hangsúlyos, válságálló ágazata legyen.

Az államtitkár ismertette: a tavaly meghirdetett pályázat eredményeképpen a húsfeldolgozással foglalkozó Békés megyei Gyulahús Kft. 4,8 milliárd forintot fordíthat üzemkorszerűsítésre. Az ugyancsak húsfeldolgozást és tartósítást végző Békés megyei székhelyű Hungaro-Food Kft. 3,8 milliárd forintért valósíthatja meg zöldmezős beruházás keretében új üzemépületét. A sajtelőállító Győr-Moson-Sopron megyei vállalat, a Profood Flexum Kft. ingatlanvásárlással bővítheti telephelyét, a baromfifeldolgozással foglalkozó Vas megyei Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. pedig 3,2 milliárd forintért építheti, és bővítheti üzemét.

AM Sajtóiroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS