MFB: a fővárosi beruházásokhoz is elérhetővé válik a kamatmentes kkv-hitel

2024. 10. 29., 18:29

Már a budapesti mikro-, kis- és közepes vállalkozások rendelkezésére áll az európai uniós forrású „KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram”, amely nulla százalékos fix kamat mellett kínál finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra – tájékoztatott a Magyar Fejlesztési Bank.

Az október 28-tól igényelhető, európai uniós forrásból megvalósuló „KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram” olyan technológiai korszerűsítést célzó beruházások finanszírozására vehető igénybe, mint például új tárgyi eszközök beszerzése, beleértve az információs és kommunikációs technológiai eszközöket is. A 73,19 milliárd forint keretösszegű budapesti program a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kialakított MFB Pont Plusz vállalati hálózaton keresztül, az MBH Bank és a Gránit Bank megkülönböztetett fiókjaiban lesz elérhető.

Új építkezés kivételével lehetőség nyílik ingatlan átalakítására, bővítésére, felújítására és korszerűsítésére, mindezt az összes elszámolható költség legfeljebb 50 százalékáig. A program támogatja elektromos járművek, megújuló energiatermelő eszközök beszerzését is. Ezenkívül 30 százalékban a beruházáshoz kapcsolódó készletek vásárlása, illetve 20 százalékban immateriális javak beszerzése is finanszírozható. A 73,19 milliárd forint keretösszegű hitelprogramban a vállalkozások ügyletenként 5 millió és 50 millió forint közötti hitelösszeget igényelhetnek, a teljes futamidő alatt fix, 0 százalékos kamat mellett. A konstrukciót kizárólag olyan projektekre lehet igényelni, amelyek megvalósítási helyszíne Budapesten bejegyzett székhely, telephely vagy fióktelep. (A fővároson kívüli beruházásokhoz a 155,54 milliárd forint keretösszegű „KKV Technológia Plusz Hitelprogramra” már idén tavasztól jelentkezhetnek a vállalkozások.)

„Az EU egyik legfelkészültebb hálózatával már a budapesti mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat is támogathatjuk abban, hogy a források gyorsan és hatékonyan a piacra jussanak. A két hitelprogramon keresztül összesen 228,73 milliárd forintnyi keretösszeggel járulhatunk hozzá a magyar kkv-szektor fejlesztéséhez, beruházásainak élénkítéséhez – mondta el Sipos-Tompa Levente, az MFB Zrt. elnök-vezérigazgatója. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS