Jobb életük lesz a juhoknak és a kecskéknek Magyarországon

Jobb életük lesz a juhoknak és a kecskéknek Magyarországon
2022. 03. 30., 14:37

Az Agrárminisztérium 2022 áprilisában új, kiskérődző állatjóléti támogatást hirdet meg 5 milliárd forint keretösszeggel a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében – mondta Feldman Zsolt a juh- és bárányhúst népszerűsítő kampányt bejelentő sajtótájékoztatón.

Az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet közreműködésével szervezett fogyasztásösztönző kampány indulása alkalmával az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy a juh-és kecsketartóknak szóló új intézkedést a kormánynak az agrárium számára a vidékfejlesztési támogatásokhoz biztosított 80 százalékos nemzeti kiegészítése teszi lehetővé. Bízunk benne, hogy az új támogatási forma érdemben járul hozzá a hazai juh- és kecsketenyésztés minél magasabb színvonalához, az állatjóléti színvonal emelkedéséhez – fogalmazott Feldman Zsolt.

A szaktárca tervei szerint a 2,5 éves programban való részvételhez, a támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint 2022. május közepétől lesz lehetőség. Azok a mezőgazdasági termelők pályázhatnak majd, akik a nyilvántartási rendszerekben bejegyzett állattartóként szerepelnek, és hatósági állatorvos által ellenjegyzett nyilatkozattal rendelkeznek arról, hogy tenyészetei maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak – tájékoztatott az államtitkár. A támogatást igénylőnek valamennyi kötelezettség teljesítését vállalnia kell - körömápolás, a belső élősködő fertőzöttség ellenőrzése, a külső élősködők, valamint legyek, szúnyogok, nyüvek elleni védekezés, és az ásványi anyag kiegészítés alkalmazása –, amelyek teljesítéséért 208 eurónak megfelelő forint vissza nem térítendő támogatást kaphat állategységenként (egy állategység 7 juhot jelent) és évenként. A minimálisan támogatható állatlétszám 14 állat. A kötelezettségvállalási időszak várhatóan 2022. július 1-től 2024. december 31-ig tart.

A juh- és bárányhúst népszerűsítő kampány indulása alkalmából Feldman Zsolt hangsúlyozta, minden segítség megtérül, amelyet a juh- és báránytartók kapnak, hiszen a termékeik Európa-szerte piacképesek, a mediterrán térség mellett ma már Ausztriában, Németországban, Svájcban is népszerűek. A belföldi fogyasztás viszont továbbra is alacsony, pedig a magyar juh- és bárányhús kiváló minőségű – indokolta a kampány megszervezését. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy az állattartók versenyképességét a költségvetési forrással kiegészülő vidékfejlesztési pályázatok jelentősen javítják. Az államtitkár szerint a fogyasztóknak is kedvez, ami jó az állatoknak és az állattartóknak. A fejlettebb tartási körülmények, a versenyképesebb termelés eredménye a magas hozzáadott értéket tartalmazó termék, amelyet érdemes megismertetni és megkedveltetni a magyar vásárlókkal. (AM Sajtóiroda)

Fotó: Fekete István

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS