Innovatív vállalkozásokat segít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal

2019. 10. 03., 18:33

Mától lehet jelentkezni a hazai mezőgazdaság megújítását segítő NAK Tech Lab vállalkozásfejlesztési programra – jelentette be Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője.

A NAK Tech Lab inkubációs program célja, hogy a leginnovatívabb megoldások megtalálják helyüket a hazai agrárszektorban és élelmiszeriparban, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az iparágat és a piacot. Az október 3-án megjelent felhívás szerint induló innovatív vállalkozások jelentkezhetnek a három hónapos programba, akik közül a kiválasztott csapatok fejlődése üzleti képzésekkel, valamint agráripari, üzletfejlesztési és nagyvállalati mentorokkal dolgozva vehet lendületet. 

,,Megmutatjuk az ígéretes innovatív vállalkozásoknak, hogy a hazai agráripar számos fejlesztési lehetőséget kínál, és az újításukon külföldön dolgozó hazai vállalkozásoknak is vonzó fejlesztési programot nyújtunk, így ez a program – a magyar gazdálkodók versenyképességének növelése mellett  –  a vállalkozó szellemű agrárszakemberek utánpótlását is biztosítja.” – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője hozzátette: A magyar mezőgazdaság egyszerre néz szembe a generációváltás, a klímaváltozás és a technológiaváltás jelentette kihívással, amik ráadásul mind összefüggnek. A megoldás az agrárium innovációs képességének növelésében rejlik. Új programunk pontosan ezt célozza.

A most meghirdetett pályázatra jelentkezésnek nem feltétele az agrárszakmai előképzettség vagy az agráripari tevékenység. Bárki jelentkezhet, akinek digitális innovációja elősegíti a hazai mezőgazdaság fejlesztését. A programba egyaránt várnak olyan vállalkozásokat, amelyek most indulnak és olyanokat, amelyek már az első ügyfeleikkel dolgoznak. A részvétel feltétele, hogy a csapat rendelkezzen termékének első működő prototípusával, azaz az ún. minimum viable producttal (MVP-vel).

Az Axiál Kft., a Tesco-Globál Zrt., a Vodafone Magyarország Zrt., a Bonafarm Csoport, a Hungrana Kft. és a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. a program nagyvállalati partnerei, szakértőik a program során rendszeresen találkoznak a résztvevő startupokkal, hogy visszajelzéseik alapján az új megoldások pontosabban megfeleljenek a nagyvállalati igényeknek. Így a NAK Tech Lab egyedülálló lehetőség arra is, hogy a startupok akár leendő nagyvállalati ügyfeleik szakértőivel is dolgozzanak a piacot meghódító megoldásukon.  

Az inkubációs program három részből – úgynevezett sprintből – áll, és összesen három hónapig tart. A jelentkezők közül a legígéretesebb csapatok kapnak meghívást az első sprintre, a háromnapos rendezvényre, a bootcampre, ahonnan a program későbbi szakaszaiba az ott sikeresen szereplő csapatok jutnak tovább. Ezután a Design Terminal workshopokon, konzultációkon, ágazati és külsős mentorok bevonásával segíti a résztvevő startupok fejlődését és a nagyvállalatokkal közös munkát. Majd az intenzív közös felkészülés és a három hónap eredményeinek bemutatására látványos záróeseményen, a Demo Day-en kerül sor.

A NAK a teljes országra kiterjedő területi képviselettel és szakértői hálózattal, valamint jelentős partnerségi (vállalati, intézményi és tudományos) kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amire az új kezdeményezés megvalósítása során is támaszkodhat. A program szakmai tartalmát a Design Terminal biztosítja. Az innovációs ügynökség hét országban szervez inkubációs programokat és 2014 óta 1000-nél is több startuppal és számos iparág vezető nagyvállalatával dolgozott együtt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal együttműködésének előzménye a márciusi innovációs ötletverseny és a júliusi befektetői találkozó.

Jelentkezés a NAK Tech Lab inkubációs programba: nak.designterminal.org

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS